CS

Csáky István

Tanácsúr, 1600-ban Mihály vajda ellen felkelt erdélyi rendek fővezére. Ezt a tisztét Báthori Zsigmond visszatérései idején is megtartja 1601-ben ill. 1602-ben

Cserei Mihály 1668-1756

Csíkrákoson született, előkelő székely nemesi családból származik. Teleki Mihály szolgálatában állott, több csatában részt vett. 1690-ben a zernyesti csata után Thököly hívei közé állott, ennek veresége után egyideig Havaselvén bújdosott, majd hazatérve I. Lipót császár hűségére tért és nagybátyja Apor István mellett hivatalnoskodott. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok feldúlták jószágait, elfogták és megkínozták. Családjával hét évig Brassóban kénytelen élni. 1707-1710 csíki főkirálybíró, majd tartományi biztos. 1721-től visszavonul a közélettől és csak a tudománynak élt. Bod Péterrel levelezett, Apor Pétert is segítette irodalmi munkásságában. Egyik legjobb erdélyi történetíró, főműve Historiája 1661-1711 közötti eseményeket örökítette meg . Műve melyben erős református érzése, transzilvanizmusa és Habsburg-hűsége különösen vegyülnek, két évszázadra az erdélyi nemesség kedvenc olvasmánya lett, bár csak kéziratban terjedt. 1695-ben Teleki Mihály szolgálatába állott és számos csatájában bátran vett részt. Ennek ellenére, életében megszámlálhatatlanul sok hányattatásban volt része s nem egyszer került kilátástalan helyzetbe. Egy elvesztett csata után Brassóba vezérelte sorsa, ahol elkezdte emlékíró munkásságát. Újabb, talán még nagyobb és keservesebb hányattatások után nagyajtai magányába vonult vissza, ahol hátralevő 34 éve alatt már csak családjának és az írásnak élt. Az erdélyi memoárirodalom utolérhetetlen alakja volt, aki mai történelmi kutatásaink szerint inkább lebilincselő emlékírónak, mint hiteles történésznek mondható. Érdeklődését nagy szenvedéllyel a cselszövések és a korabeli pletykák kötötték le s ezekből írt lebilincseloen szép magyar nyelven, de nem mindig tárgyilagosan. A különben irodalmi értékű munkájában, a "Nagyajtai Cserei Mihály Histáriájá"ban az 1661-1711 közötti eseményekkel foglalkozik. A ritka szép kézírással megírt munka sok másolatban maradt fenn Erdélyben, de néhány éve Budapesten nyomtatásban megjelent. (Szigyártó Sándor: Az erdélyi panteon Forrás: http://www.geocities.com/istjan/panteon.html)

 

 

.