III. Ferdinánd fia német-római császár, cseh király 1657-1705 között magyar király. Uralkodása alatt űzték ki a törököket Magyarországról. Szentgotthárdi győztes csata után írja alá a vasvári megegyezést. Megtorolja a Wesselényi féle összeesküvést, nevéhez kötődik az abszolutista kormányzás bevezetése. A Bécset ostromló török seregek veresége után megalakul a Szent Liga és megkezdődött a törökök kiűzése. 1686-ban szabadította fel Budát, 1691-ben Habsburg Birodalomhoz csatolta Erdélyt a Diploma Leopoldinummal. Uralkodása idején kezdődött el a Rákóczi vezette szabadságharc.
- I. Lipót (Asbolt Olivér-Leövey Klára Gimnázium)
1644-45-ös hadjáratot befejező béke III. Ferdinánd és I. Rákóczi György fejedelem között. Az erdélyi fejedelemet kötelezi a franciákkal és svédekkel kötött szövetség felmondására, cserébe jelentős birtokokat kap.
- linzi békekötés Fogalomtár, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium JATE
Felvidéki nagybirtokos család sarja, 1616-tól I. Rákóczi György felesége, Sárospatak az ő révén került a Rákóczi család birtokába. Fogarason román iskolát alapított, taníttata a román nyelvet, lefordíttatta a bibliát románra. Férje halála után visszavonult Sárospatakra, onnan támogatta fia II. Rákóczi György politikáját.
- Lorántffy Zsuzsanna élete Magyar Protestáns Pantheon