II. RÁKÓCZI FERENC 1704-1711

A Rákócziak fejedelmi családjából származik, anyja ZRINYI ILONA (aki Munkács várát védi a császáriak ellen). A császáriak elszakítják az ifjú Rákóczit családjától, s jezsuitákra bizzák a nevelését. A Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. Mint Felsõ-Magyarország legnagyobb földbirtokosa, a francia királytól próbál segítséget kérni, de árulás miatt - XIV Lajosnak címzett levele a császáriak kezébe kerül - bebörtönzik. A fogságból kalandos úton sikerül Lengyelországba szöknie. Itt keresik fel a tiszaháti felkelõk küldöttei, hogy vállalja el felkelõk vezetését. Kiáltványban fordul az országhoz, majd irányításával a kurucok felszabadítják Felsõ-Magyarországot, Tiszántúl és Erdély jelentõs területeit. 1704- ben Gyulafehérváron Erdély fejedelmévé választják. 1705-ben a szécsényi országgyûlés pedig Magyarország vezérlõ fejedelmévé választja. A kezdeti hadi sikerek után, a zsibói vereséggel kiszorul Erdélybõl, béketárgyalásokra kényszerül a császárral. Amíg I.Péter cár segítségéért megy, távollétében Károlyi Sándor megköti a szatmári békét, a kurucok leteszik a fegyvert. II. Rákóczi Ferenc Franciaországba távozik, majd 1717-ben elfogadja a szultán meghívását és Törökországba megy az õt oda elkísérõ hûséges emberével. Fejedelmi apródja Mikes Kelemen itt írja meg a hazavágyódásról és hûségrõl szóló Törökországi leveleit. A kuruc szabadságharc hõse 1735-ben. Rodostóban halt meg


Mányoki: Rákóczi képmása

Benczur Gyula: II. Rákóczi Ferenc elfogatása