SZÉKELY MÓZES 1603

1550(?)- ben született Lövétén. Apja Literáti Székely János. Felesége Kornis Anna. 1580 táján sófalvi kamarás, udvarhelyszéki fõkapitány és fõkirálybiró. BÁTHORI ISTVÁN csapatában tünt fel bátorsága, részt vett a kerelõszentpáli csatában, majd a lengyelországi hadjáratban. Katonai érdemei alapján, mint a Báthoriak hû embere, emelkedett a "nagyságosok" közé. BÁTHORI ANDRÁS-nak, majd MIHAI havasalföldi vajdának volt a fõvezére, de 1601-ben szembefordult a BASTA generális uralmával, és császárellenes párt élére állt. Részese a goroszlói, majd tövisi vereségeknek. Miután Basta gyõzelme véglegesnek látszik a törökökhöz menekül. 1603-ban török segítséggel betört Erdélybe, és május 3-án felvette a fejedelmi címet. A Habsburgok szövetségét elutasítva, a székelyek és Radul havasalföldi vajda elleni harcban a Brassó melletti csatában esett el július 17-én. Levágott fejét Radu vajdának viszik, testét Michael Weiss brassói bíró titokban temeti el saját kertjében.