|
||||
|
||||
|
||||
Ki
népei vagyunk? Tibet
valóban a világ teteje. A dalai lámák és a pancsen lámák földje, az égig
érő hegyek világa, amely évezredes elzártsága miatt a legtöbbet tudta
megőrizni Ázsia titokzatos szépségéből. Ma is vannak még ember nem látta
érintetlen tájai. Kőrösi Csoma Sándor, amikor 1819 januárjában elindult
a nagy útra, a magyar nemzet eredetének felkutatására, három helyre szeretett
volna eljutni: Belső-Mongóliába, az ujgurok földjére és Tibetbe. Sajnos
egyik vágya sem teljesült. Csupán Észak-India buddhista kolostoraiban
kutathatott. |
||||
Kőrösi Csoma Sándor (2002)
Magyar történelmi arcképcsarnok Szerkesztő-rendező: Csonka Erzsébet; operatőr: Kovács Béla Közreműködött: Kubassek János geográfus, múzeumigazgató, Móga János főiskolai docens ELTE TFK Kőrösi Csoma Sándor útja és emlékezete Csomakőröstől Darjeelingig.
Részlet Sára Sándor Sír a világ tetején és |
||||
Diafim
Kőrösi Csoma Sándorról A címre kattintva, letöltheted a filmet PowerPoint formátumban Összeállította Szilágyi Ferenc Ellenőrizte Ligeti Ferenc akadémikus Kiadta a Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Budapest, 1963 |
||||
Kőrösi Csoma Sándor nyomában (1985)
(A székely tudós útján Csomakőröstől Dárdzsilingig) Író-rendező-operatőr Sáfrány József Gyártási év: 1994 Adásnap: 2013. január 06. Április
negyedike ma már nem ünnep. Pedig van mit ünnepelni ezen a napon, hiszen
Orbán Balázs szerint "Kőrös kicsiny székely falu, itt született Kőrösi
Csoma Sándor, mely a matrikulába 1784. április negyedikére bé van jegyezve."
Az idén tehát 220 éve, hogy megszületett a nagy székely tudós, a hazai
orientalisztika megteremtője, a tibeti nyelv, vallásosság és kultúra első
alaposabb kutatója, példaképe sok magyarnak, "aki hegyeken és könyvtárakon
fúrta át magát, hogy elveszett szüleinek nyomára akadjon". Ez utóbbi
idézet Széchenyi Istvántól származik, és olvasható a dárdzsilingi síremléken,
ahol örök álmát alussza. Húsz évvel ezelőtt, mikor születésének 200. évfordulóját
ünnepeltük, egy kis, akkoriban "maszeknak" nevezett expedíció
indult Kőrösi Csoma Sándor nyomába, végigjárva azt az utat, amit a nagy
tudós a maga idejében megtett. Az öt fiatalember a saját pénzén tette
mindezt, miután akkoriban az a szó, hogy "szponzor", még nem
szerepelt a magyar nyelvben. A Himalája hegyein áterőlködve felkeresték
azokat a helyeket: kolostorokat, könyvtárakat, ahol élt és dolgozott.
Útjukról filmet készített a Magyar Televízió Natúra szerkesztősége, ennek
ismétlésével szeretnénk erre az alkalomra ünneppé tenni április negyedikét.
Ismét Széchenyit idézve: "Távol a Hazától alussza örök álmát, de
él minden jobb magyarnak lelkében". |
||||
Az
én világom Sáfrány József filmsorozata Gyártási év: 2011 1. rész: Kőrösi Csoma Sándor nyomában (15 perc) 1984-ben születésének 200 évfordulója alkalmából öt fiatal elindult Körösi Csoma Sándor nyomába, a Himaláján keresztül és az útjuk a dardzsilingi temetőbe lévő sírjánál ért véget. |
||||
Sír
a világ tetején
Magyar dokumentumfilm-sorozat (1997) (5/2. rész) (21') Kőrösi
Csoma Sándor, a nagyhírű magyar utazó, nyelvész, kutató indiai útját,
munkásságát követjük nyomon ebben a rendhagyó útifilmben. |
||||
A
Darjeeling-i kisvasút (1992) Író-rendező-operatőr Sáfrány József (Utazás Kőrösi Csoma Sándor sírjához a világ egyik legérdekesebb magashegyi kisvasútján) |
||||
Ösvény
a világ tetején |
||||
A világ tetejéhez közel Zenei vezető: Szigeti Ágnes Hangmérnök: Wechter Ferenc Gyártás vezető: Pallos Éva Kameramann: Enyedi Lajos Vágó: Csonka Judit Rendező-operatőr: Neményi Ferenc MAFILM Studió |
||||