Baross Gábor utca 1893-ban a Hajós utczát nevezik át, ma str. Horea
"A Nagypiac akkor még jelentéktelen mellékutcája, a lutheránus imaháztól kiinduló Hajós köz (később Baross Gábor utca), melynek neve onnan kapta eredetét, hogy hajdan a tutajosok itt kötöttek ki és tutajvásárt bonyolítottak le. A Maros leapadásával, a mai tűzoltó laktanya és Múzeum helyén állattartásra alkalmas nagy mezőség, legelő volt és itt rendezték a "város majorját". Később itt tűzoltó gyakorlótér is volt."
| Főtér (Széchényi tér)
 
|
 ---Baross Gábor utca
   
|
 ---Iskola utca
   
|
 ---Lázár vilmos utca
   
|
 ---Lajos király utca
   
|
 ---IV. Béla király utca



 
Baross Gábor utca 2. szám
A lebontott evangélikus templom, lelkész lakása volt.


Baross Gábor utca 6. szám
dr. Bernády György Művelődési Központ
Az épületet 1994-ben vásárolta meg a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és alakította át irodalmi, művészeti rendezvények és kiállítások számára. Az épületben látható Bálint Károly szobrászművész alkotása, Bernády György mellszobra.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely II. kiadás, 122. old.

A Művelődési Központtal kapcsolatos híradások
A Bernády Napok rendezvényeivel kapcsolatos híradások

Képek a Művelődési Központból:




   
Baross Gábor utca 14. szám





   
Baross Gábor utca 17. szám



Baross Gábor utca 20. szám
Szőcs Kálmán költő lakóháza
Ebben a házban élt Szőcs Kálmán költő, akinek emlékére 1993-ban helyezték el a ház falán az emléktáblát.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely II. kiadás, 123. old.



 
Baross Gábor utca 21. szám
Kaplung-ház.
Az épület földszintjén a tulajdonos nyomda és bélyegzőkészítő műhelyét rendezte be.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000, 120. old.  



   
Baross Gábor utca 19-23. szám
Izraelita Elemi Iskola ma 4-es Számú Általános Iskola
Az I. számú épületben működött 1890-től a négyosztályos Izraelita Elemi Iskola, amely 1941-től a polgári iskolai tagozattal is bővült, és amely az 1944-es deportálásokig állott fenn. Az egyik tanteremben található az 1944-ben elhurcolt tanulók és tanárok emlékének állított emléktábla. Az iskola 1945-48 között a hazatérő deportáltaknak adott ideiglenes otthont, de a helységek egy részét raktároknak használták. Az államosítás után ide helyezték az addig a tűzoltó laktanyában, majd múzeumban működő 2-es számú Elemi Iskolát.
A II. számú épület a századfordulón épült, eredetileg Bányai Géza mészáros és Bányai Lajos vendéglős tulajdona volt. Hosszú időn át az épületben és az udvaron vendéglő működött, de a '40-es években az ingatlant a római katolikus egyháznak ajándékozták. Ide költözött át az elemi fiúiskola a főtéri Szent Ferenc rendi klastromból. 1948-ban az épületet államosították, majd itt működött a 8-as Számú Elemi Iskola 1962-ig, amikor az épületet átadták a 4-es Iskolának.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely II. kiadás, 123. old.



Baross Gábor utca 22. szám




Baross Gábor utca 24. szám
Székelyföldi Iparmúzeum ma Megyei Múzeum
A Székelyföldi Iparmúzeumot a Székely Művelődési és Közigazgatási Egylet létesítette, amely 1879-ben alakult. A gyűjtést 1891-ben kezdték el. Nagy érdemei voltak Kovács Ferenc apátplébánosnak, aki 1888-ban felvetette a múzeumalapítás gondolatát. A Múzeum építését az Iparmúzeumi Bizottság irányította, melyben jelentős szerepe volt Szabó Istvánnak, a Marosvásárhelyi kereskedelmi- és Iparkamara Elnökének. Az épület 1890-1893 között Kiss István budapesti műépítész tervei alapján, Sófalvi József, majd Soós Pál marosvásárhelyi építőmester vezetésével készült el. Az olasz reneszánsz stílusban emelt neoklasszikus épület bizonyos görög építészeti elemeket is tartalmaz. Oromzatát Róna József szoborcsoportja. és két női - a fonás és szövés allegorikus - alakja díszíti. A múzeum 1944 őszéig működött, amikor gyűjteményének nyoma veszett! Később a 2-es Számú Állami Iskola, majd Ipari Liceum benntlakása működött benne, 1957-től kapta vissza eredeti rendeltetését, előbb történelmi, majd természetrajzi gyűjteménynek adott otthont. A kertjében a környék római kori leleteit bemutató lapidárium (Kőtár) található.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely II. kiadás, 123. old.  


Attila, Magyarország és Erdély allegorikus nőalakjaival (Róna József alkotása)