Széchényi tér tér: az egykori Piactér, melyet 1860. szeptember 12-én, a város Képviselő testületének, törvényhatósági bizottsága nevezett el a legnagyobb magyarról. 1920: Piata Regele Ferdinand; 1941: Széchényi tér; 1995: Rózsák tere (Trandafirilor)

Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 193. oldal
| Főtér (Széchényi tér)
 
|
 ---Petőfi Sándor tér
 
|
 ---Kis-köz
 
|
 ---Mikszáth Kálmán utca
 
|
 ---Deák Ferenc utca
 
|
 ---Erzsébet király utca
 
|
 ---Ferenc József utca
 
|
 ---Baross Gábor utca
 
|
 ---Unio utca (Korzó-köz, Bartók Béla utca)
 
|
 ---Mészáros köz
 
|
 ---Kossuth Lajos utca
 
|
 ---Szentgyörgy utca

 

Főtér 54. szám
Dudutz-ház
Eredetileg a Bucher család tulajdonát képező egyemeletes ház házasság révén került a Dudutz család birtokába, akinek a földszinten "Fekete kutya" néven vegyeskereskedése volt. Az épület zártsorúan csatlakozik az azonos magasságú manzárdtetejű szomszédos épületekhez. A kéttraktusos utcai épületrészt hosszan benyúló, udvari szárnyépülettel toldották meg, a XVIII. század második felében épült emeleti szobákban még a Királyi Tábla is működött 1827-ig. 1957-ben az utca felőli részen, a magas padlás terében manzárd emeletbeépítést végeztek.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei:87. old.

1970-ben az udvari részen kialakították a Vásárcsarnokot.
Fodor S (S.) Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz,32.old.
Balról a második a Dudutz-ház (késő barokk stílusban), tőle jobbra a Wagner-ház és a Gáspár ház, melyek között látható a Kisköz, amely a Református GImnáziumhoz vezetett.

 

Főtér 53. szám
Wagner-Patrovits-ház.
Ez a ház Donáth-ház néven volt ismeretes (nagyajtai Donáth család tulajdona volt) , majd Wagner Frigyes János tulajdonába, majd házasság révén Patrovits Kálmán mérnök lett a tulajdonosa a XIX. század első felében. A ház építészeti kialakítása díszesebb a szomszédos épületeknél. A hét ablaktengelyes homlokzat szimmetriatengelyét bolthajtásos kapu hangsúlyozza ki, melynek két oldalán egy-egy kariatida áll, az öntöttvas konzolokkal gyámolított erkély alatt. A régiek a két (nő) kariatida miatt a házat "Bubás-háznak" nevezték. Az ablakok szépen keretezettek, a parapét magasságában dombormíves dísszel gazdagították. Homlokzatát habarcsból kialakított kváderezés zárja le.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 105. old.

A Fodor S (S.) Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz,32. old.-on
Wagner- féle ház néven említi és a földszinten végzett átalakítások kivitelezőjét Petrovics Kálmánnak írja.


Főtér 52. szám
Gáspár-ház
Az egyemeletes lakóház a XIX. század derekán készült díszes homlokzatával. A tér felőli épület szárnya kéttraktusos, ugyanúgy mint a hátranyúló épületszárny. Az L alakú épület súlypontjában van a lépcsőháza, keményfából készített lépcsővel, két oldalán nyitottan. Szimmetrikus háromsíkú homlokzatú, főpárkánya hangsúlyozott állókonzolokkal díszített, övpárkánya klasszikus megoldású, a lefelé keskenyedő falisávok korinthoszi fejezetekkel a francia barokkra emlékeztetnek. A sarkaikon lekerekített ablakok a félköríves ablakszemöldök párkányok és az azok mezőiben levő címerpajzsok és díszek a bécsi barokkra emlékeztetnek. A két szélső homlokzati sík szélességében építettek egy-egy csonkagúla formájú, díszesen kialakított tornyot, attikafallal és ballusztrádokkal és a tetőzet párkánya felett kovácsoltvas korláttal. Mellete volt a Kisköz piactéri torkolata, amelyet az 1970-es években megszüntettek, beépítéssel, meghosszabítva ezzel a ház homlokzatát.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 88-89. old.
2003. Restaurálás utáni "színváltozások"

 
Főtér 51. szám
Péterffy-ház
A Péterffy doktor házaként ismert épület a XIX. század derekán készült újbarokk homlokzattal, melynek tér felőli homlokzata mindössze másfél szoba hosszúságú. Főhomlokzatát kevés dísz teszi vonzóvá. Főpárkányán klasszikusan kiképzett fekvő konzolok, tojás-, gyöngy-és fogsordísz látható. Az ablakokat összefogó szemöldökpárkányt is fekvő konzolok díszítik. A századforduló után a földszint magasságában a nyílásokat módosították, és az üzlet kirakatát és bejáratát egybe kapcsolva megnagyobbították. Az 1980-as években történt felújítás után a felújító az ablaktengelyek beosztását nem vette figyelembe, az igen nagy ablaknyílások fölé a homlokzat teljes hosszában egy erőteljes, karakter nélküli második övpárkányt iktatott be, ami egyáltalán nem illik bele a régi stílusba.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei:109. old.

 

Főtér 49. szám
A Csizmakészítő Ipartársulat székháza
A XIX. század folyamán épült a Széchenyi tér legtöbb emeletes háza, ezek közül a 49. szám alatti épület is, a Csizmakészítő Ipartársulat székháza. Tervezője Nagy Győző mérnök és 1890-ben fejezték be, kivitelezője Soós Pál építőmester volt. Zártsorú egyemeletes épület, az udvar hosszán végignyúló két hosszú épületszárnnyal. Az emeleten a társulat irodája, egy részében szálloda, a földszinten pedig étterem működött - Központi Szálloda és étterem néven. 1937-38-ban a tér felőli homlokzatát kijavították és olajfestékkel lemázolták. Az étterem falának díszítő festése kézzel készült, a pálmafák és életnagyságú pálmák hangulatossá tették a termet. 1949-ben az éttermet moziteremmé, a textilüzletet cukrászdává alakították. Az épület kétszintes homlokzatát középen osztópárkány tagolja, középső rizalitját falisávok zárják le az emeleti erkélyt kihangsúlyozva, melyet a boltíves nagykapu két oldalán álló, egy-egy izmos vállú férfi (Atlas) tart. Az emeleti boltíves ablakokat csigavonalas ion fejezetes rovátkált falpillérek veszik közre, ezek tartják az ablakok szemöldökpárkányait, melyek a barokk szellemében megtört formájúak. A falisávok és falpillérek felületeit részben finom franciás ornamentika borítja. A főpárkány felett áttört ballusztersor van, középen kiemelt attika dísszel, melyen a központi felírat állt és felette díszes pajzs, két oldalán egy-egy ülő női szoborral. (Véleményem szerint egy nő és egy férfi. F.Cs.) A boltives kapubejáratban, a honfoglalás ezeréves ünneplésére készült márványtábla található.

(Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei:.65. old.)

A vargák céhe a legrégebbek közé tartozik a városban 1537-ből. 1539-tól a vargák és tímárok céhei újjászerveződtek. Ők építették fel 1620-ban a Vargák bástyáját. Az ezredforduló egyik legerősebb iparos társulása. ezt igazolja díszes székházuk és az ott elhelyezett márványtábla.

(Fodor S (S.) Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 32.old.)

Középen a Csizmakészítő Társulat székháza, tölre balra álló lebontott épületek helyén áll
ma a Román Nemzeti Bank





A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.