Széchényi
tér tér: az
egykori Piactér, melyet 1860. szeptember 12-én, a város Képviselő testületének,
törvényhatósági bizottsága nevezett el a legnagyobb magyarról. 1920: Piata
Regele Ferdinand; 1941: Széchényi tér; 1995: Rózsák tere (Trandafirilor)
Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 193. oldal |
| | Főtér (Széchényi tér) | ||
| |
---Petőfi Sándor tér | ||
| |
---Kis-köz | ||
| |
---Mikszáth Kálmán utca | ||
| |
---Deák Ferenc utca | ||
| |
---Erzsébet király utca | ||
| |
---Ferenc József utca | ||
| |
---Baross Gábor utca | ||
| |
---Unio utca (Korzó-köz, Bartók Béla utca) | ||
| --- Nyomda utca | |||
| |
---Mészáros köz | ||
| |
---Kossuth Lajos utca | ||
| |
---Szentgyörgy utca |
Főtér 26. szám. |
Főtér 25-24 sz. alatti épületek |
Főtér
26. szám Kereskedelmi Bank épülete. Sándy Gyula budapesti műépítész által tervezett színes homlokzatú, díszítéssel (tulipános virágminták) ellátott, magas, tornyos, szecessziós épület, a Baross Gábor utca sarkán. A századforduló utáni építkezést Bustya Lajos építész vezette. Kezdetben az Agrár Banknak, majd vendéglőnek, később politikai szervezeteknek adott otthont. 1992-tõl a Kereskedelmi Bank vette át. Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 31. old. Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 2000, 88. old. |
|
Az 1829-ben épített és 1960-ban lebontott evangélikus templom (helyére épült a Gulliver áruház) |
Főtér 21. szám |
Főtér 20. szám |
Főtér
21. szám A volt Zsidó Kaszinó majd ROMGAZ vállalat székháza. A század elején épült szecessziós stílusban. Feltételezhető, hogy tervezője a bécsi Gartner Jakob építész, aki a zsinagógát is tervezte. Az Erdélyi-medencében folyó földgáz kitermelést irányító ROMGAZ vállalat fiókja működött itt a II. világháború után. A két világháború között, az 1948-as államosításig, ebben az épületben működött a Zsidó Kaszinó. Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 24. old. |
Főtér
19. szám alatti épület 2000-ben és 2003-ban Bethlen (Henter-féle) ház, később a Mestitz család, majd a Református Egyház tulajdonába ment át. |
Bartók
Béla utca 1. szám (volt Unio utca) Bissingen-ház. A századforduló idején építette családja számára gróf Bissingen Ottóné, született Lázár Nóra. Az épület földszintjén a Corso kávéház (Rechnitzer Adolf tulajdona volt) és üzletek működtek, az emeleten a Bissingen család lakott, főeg a téli időszakban. Ezen a helyen állott a Barcsay-ház ahonnan 1848-ban kihirdették az Uniót. (Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 24. old.) |
Vámos féle ház (Főtér 18. szám) és a Hargita Szálloda (Főtér 17 szám) A Vámos féle ház század elején épült szecessziós stílusban. Itt működött Hirsch Mór nyomdája és üzlete. Az épület helyén a XVI. sz.-tól a Rosnyai, majd Szabó család kúriája állott. Valószínűleg itt született Rosnyai Dávid, Apafi Mihály fejedelem deákja, török-magyar tolmácsa. A Hargita
szálló helyén Révész Béla
könyvkereskedő palotája állott, köny- és papírkereskedéssel, valamint
a Wolster és Kertész cég
úri divat és cipőáruházával. Később Révész Béla könyvkereskedő itt nyitotta
meg az átalakított és modernizált Splendid
szállodáját (31 szoba, 57 férőhely, hideg, meleg folyóvíz,
központi fűtés). |
Bartók Béla szobra a róla elnevezett utcában. Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművész alkotása, 1981. november 27-én lepleztek le a zeneszerző születésének 100. évfordulóján. Bartók Béla 1912. április 20-án nagysikerű hangversenyt ad a városban. |
Nyomda
utca 4.szám A volt Zsidó Kultúrház 1928-ban épült az izraelita hitközség támogatásával, művelődési célokra. Szinpadján rednszeresek voltak a vendég jiddis színházi előadások. A 30'as évektől moziterem működött. (Fodor Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. bővített kiadás, 2000, 44 old.) |
(2000) |
(2003) |
Főtér 14. szám alatti épület |
Főtér
13. szám A város legrégebbi
céhe a mészárosoké volt, melynek Losonczi
László alvajda szabadalmi levelet adott 1493-ban. A céhbõl
alakult a Mészárosok Társulata,
amely a Főtéren a múlt század végén
székházat épített, ahova klubot és
irodákat rendeztek be, míg a földszinten megnyitották
a Nagymészárszékot, amely az 1948-as államosításig
működött. Késõbb moziteremé alakították
át. |
Főtér
12. szám Barokk palota néven ismert Bányai-ház. Bányai Béla mészárosmester építette 1904-1907 között, Nagy Győző mérnök tervei alapján Soós Pál építőmester irányításával. A ház első emeletén lakott 1936-37 között Bernády György polgármester, az udvaron volt a híres Édeslyuk vendéglő mely híres flekkeneiről és herénttokányairól volt híres. Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, 45. old.) |
A
jobb oldali képeslapon a lebontott Ferenc-rendi barátok temploma, tőle
jobbra a szintén lebontott Hungária kávéház,
majd Porjes S. Sándor dohánytőzsdéje
működött, mellette Holbach Ede fűszerkereskedése
volt. |
Főtér
10. szám Ferencrendiek-templomának tornya |
Főtér 7-6. szám alatti házak |
Apollo (2000) |
Apollo (2003) |
Főtér
5. szám Az épület földszintjén
1923-tól a Magyar Úri Kaszinó,
majd 1969-1996 között az egyetemisták Diákháza
működött. |
Főtér 4. szám alatti lakóház (2000 ill. 2003) |
Főtér
2. szám Keresztes Gyula:
Marosvásárhely régi épületei: 90 old.
|
A
honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gll J.