Bolyai utca 1882-től viseli nevét : a "Nagyköz" (más néven Kutyaszorító) nevű köztért nevezik át. A Nagypiactérről (Széchényi-tér) vezet a Gecse Dániel (egykor Szentmiklós) utca irányába. 1912-ben Bolyai Farkas nevét viseli, 1920 Stefan cel Mare (a Gecse Dániel utcával egyben), majd 1995-től újra visszakapja mai nevét. Posta-köznek is nevezték, a Székely-Hírlap szerint 1869-ben ide helyezték át a postát a Fazekas utca végéről

(Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 53, 151. oldalak)

A Nagy köz, később Bolyai utca alig volt járható, inkább víz lefolyására szolgáló árok. Kezdetleges összeköttetést tartott a Nagypiac és a felsőváros között. A kollégiumi épületszárny egyik része e közre szolgált kilátással. Csak gyalogosok közlekedésére szolgált. "A Nagy köz", mit a vásárhelyiek tréfásan kutyaszorító utcának neveznek, nem akar tágítani. Ezen kutyaszorító Csimborasso és Aetna is, mert a jég ott még áprilisban is nagymértékben lesz található" (Kolozsvári Közlöny 1857. évf. 50. sz.)

| Bolyai utca
 
|
---Köteles Sámuel utca
 
|
---Régi Baromfivásár utca
   
|
---Deák Farkas utca
 
|
---Werbőczy István utca
| Bolyai tér
 
|
---Kazinczy (Ebház) utca
 
|
---Eötvös (Sáros) utca
| Gecse Dániel utca
   




Bolyai utca 2. szám

Bolyai utca 4. szám
Bolyai utca 2. szám
Mezőgazdasági Bank épülete
.
 
1902-ben épült mind Osztrák-Magyar Bank

Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 60. old.
Bolyai utca 4. szám
Szilágyi János-féle ház.

1911-12-ben épült, Keresztes Gyula szerint Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 123. old.


Bolyai utca 8-10. szám
Minoriták bérháza.
Soós Pál
építőmester irányításával épült, múlt század végén, eklektikus homlokzattal, azzal a céllal, hogy jövedelméből fenntartsák a minorita rendházat és templomot.  


Lakóház. Bolyai utca és a Köteles Sámuel utca sarkán, a katolikus egyház építette 1929-ben. Petrovics Kálmán tervezte.
Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 147. old.


Bolyai (hajdani Szent Miklós) utcai látlép a XX. század elejéről

Köteles Sámuel utca 1. szám
Benkő László háza
.
Soós Pál vásárhelyi építőmester építette. Itt nyitotta meg nyomdáját Benkő László újságíró, a Székely Nép újság főszerkesztője. Jelenleg a földszinten lévő kiállítóteremben Nagy Imre festőművész hagyatékából álló kiállítás tekinthető meg. A Bolyai utca felőli oldalon van a Tutun kávézó, a vásárhelyi diákok, művészek egyik kedvelt találkozóhelye.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 69. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 147. old.


 
 
Bolyai utca (hajdani Szent Miklós utca) 12 szám .
Tolnai ház
.
A város legrégebbi polgárházát, 350 évvel ezelőtt építette selyei és szentlászlói Tolnai János, városi ítélőmester, folyfalvi nagybirtokos, az akkor Nagyköznek nevezett sáros, poros és vízmosásos utcában mely a Régipiacot (Fapiac) kötötte össze a Szent Miklós plébánia előtti térrel. 1885-től a Pálffi család tulajdonában volt 1944 nyaráig. A város polgárai "bagolyvárnak" nevezték el az épületet. 1967-től lakatlan volt. jelenleg kezdték el felújítását, a Színművészeti Főiskola támogatásával, 2004-ben befejezéshez közeledik.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 69. old.


Bolyai utca 16.
Csíkí László háza
.
1911-ben épült, Komor és Jakab műépítészek tervei alapján, szecessziós ill. Jugendstílus jegyeit hordozza magán. (az ablakok változatos formái, azok keretezése és díszítése, valamint színes mázascseréppel fedett tornya)
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 69. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 124. old.

   

 

Bolyai utca 18.
Domokos szálló
.
A század elején épült, tornyos, szecessziós épület, építtetője Szász Domokos volt. Itt szálltak meg a környék birtokosai. Földszintjén az étterem és a konyhaüzem helyiségei és egy gyógyszertár működött, az emeleten szállódai szobák voltak. Az udvari szárny hosszában fedett söröző-terasz várta a vendégeket.
 Ebben az épületben adott díszebédet dr. Bernády György előkelő vendégei számára, többek között itt fogadta 1915. július 27-én Ady Endrét és feleségét Boncza Bertát.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 70. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 95. old.
 
 



 
 
Trózner-féle ház (homlokzati részlet)
Bolyai utca 20. (Bolyaiak tere 34 de Gecse utca 34-ként is szerepel. )
Trózner-féle ház
.
XIX. század közepe táján, eklektikus homlokzattal, Soós Pál építőmester építette Anna lánya részére, aki később Trózner Lajos református kollégiumi tanár felesége lett. Régi feljegyzések arról tanúskodank, hogy a ház téglaboltozatos pincéjében tömlöc volt, amíg a törvényszéki fogda elkészült.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 70. old.

Bolyai utca 22. szám. (Bolyaiak tere 36. szám - Gecse utca 36.)
Agyagási Károy főorvos háza
.
Kevés díszítőelemmel készült neobarokk épület. Építettője ismeretlen, de régiek szerint itt működött a törvényszék az igaszségügyi palota megépüléséig, tömlöcnek a szomszéf ház pincéjét használták.
  
Bolyai utca 28. szám. (Bolyaiak tere 42. szám) ?
Szecessziós homlokzatú lakóházak.
Keresztes Gyula: Marosvásárehly szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 132. old.

Bolyai (hajdani Szent Miklós) utca 30.
Kendeffy-ház (Királyi Itélőtábla).

1789-ben épült késő barokk (klasszicizáló) stílusban, gróf Bethlen Krisztina, néhai gróf Malomvízi Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium titkos tanácsosának özvegye megbízásából, mint jelzi az előcsarnokban található márványtábla. Az épület a család téli szállása volt, 1827-től a Királyi Itélőtáblának lett otthona.
A Királyi Itélőtáblát 1754-ben költöztették Medgyesről Marosvásárhelyre. Rövid ideig a főtéri régi Városházán, majd a Steibel és Dudutz féle házban, végül a régi Vármegyeházban székelt. A Tábla sok kiváló jogásza és több mint 40 kancellistája megpezsdítette a város társadalmi életét. Aranka György hosszú időn át a Királyi Tábla védnöke volt. Erre emlékezve 1993 decemberében emléktáblát kívántak elhelyezni a város magyar nyelvű polgárai, de ezt a hatóságok megakadályozták, az emléktáblát a Vártemplomban őrzik. Itt tanult Kemény Zsigmond regényíró, Dósa Elek jogtudós, Szilágyi Sándor és Kővári László történészek, valamint Urházi György.
1990. március 19-i "fekete március"-i események színhelye, ide menekült Sütő András, aki a bántalmazások során elvesztette egyik szemét.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 71. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 45. old.

Fodor István: Krónikás Füzetek



   
Bolyaiak tere 32. szám
Csongvay-ház
.



 
 
Bolyaiak szobra.
Izsák Márton és Csorvássy István alkotása, az ünnepélyes leleplezésre 1957-bne került sor, a református gimnázium fennálásának 400 éves évfordulóján.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 74. old.

 


 
 
Pseudosphera.
Bolyai János születésének 200 éves évfordulójára állították. emlékére. Az emléktábla felirata: "Hódolat a szellem szabadságának, az igaz gondolat egyetemességének és a tér tudományának. " Készítette Horváth Sándor.
 

 

   
Bolyai (tér?) utca 5.
Régi Vármegyeháza
.
 Az épületet több szakaszban építették. Az épület legrégebbi részét, 1711-ben felségárulásért elítélt Szalai Györgytől kobozták el, a vármegye székház részére. 1744-46 között a délnyugati részen bővítették az épületet. Az első közgyűlést az átépített székházban 1744. június 3-án tartották. 1842-ben, miután a Református Kollégiumtől vásárolt résszel növelték a telket, további bővítésekre került sor: a hátsó részen a földszinten tömlöcöt, az emeleten tanácstermet képeztek ki, ezzel kialakult a belső udvar mai képe. A kapubejárat oldalfalán latin nyelvű tábla az épület történetét vázolja. A fából készült nehéz, magas kapujára Marosszék címerét faragták.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 76. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 41-42. old.


Fodor István: Krónikás Füzetek


 
 
Bolyai utca 7
Maros-Wagner-féle ház
.
A XVIII. században épült, barokk stílusú épület. Később került a Wagner család tulajdonába, s Wagner Hermina, férjezett Marosi Ödönné révén a Marosi család tulajdonát képezte az államosításig.



 
Bolyai utca. 9. szám
Telegdy ügyvédek háza.

Szecessziós homlokzat. Bustya Lajos építette leánya részére. Keresztesi Gyula szerint feltételezhető, hogy a tervet is ő készítette. Az épületet 1926-ban a Telegdy család vásárolta meg.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvrhely, 2000, 132. old.

   
Bolyai utca 25.
Berde Mária lakóháza.
Ebben a házban lakott az írónő az 1910-es, 1920-as években.

   
Bolyai utca 27.  

Deák Farkas utca

   
Deák Farkas utca 2. szám.
Kovács Albert-féle ház.
Szecessziós stílusban épült, az emeletet a II. világháború után építették rá. Tulajdonosa Kovács Albert ügyvéd, közjegyző, akinek 1919-ben felajánlották a főispáni (prefektusi) hivatalt, de ő nem esküdött fel az új államhatalomra!
ásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, MarosvásárhelyII. kiadás, 70. old.




   
Deák Farkas utca 10. szám
Petelei István író lakóháza, a múlt század végén, klasszicizálló újbarokk stílusban épült fel.


Werbőczy István utca



Werbőczy István utca 1. szám.
Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) épülete
1895-97-ben épült, a neoklasszikus stílus jegyében. Az építkezés vezetője Bustya Lajos építészmester volt. 1995-ös felújítás során, a díszes előcsarnokban a két szemközti falon két-két életnagyságúú festett kép került napvilágra, amelyeket valószínű 1920-as években vakoltak be. A négy kép: II. Endre király (Aranybulla kiadója 1222-ben), Mátyás király, Werbőczi István (Tripartitium-Hármaskönyv szerkesztője) és Deák Ferenc a haza bölcse.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 48. old.


   
Werbőczy István utca 10. szám.
Emléktábla jelzi, hogy ebben a házban élt és alkotott Székely János és Varró Ilona író. A domborművet fiuk Székely Jenő-János készítette szüleik emlékére.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2000, 71. old

Kazinczy (Ebház) utca

Kazinczy Ferenc utca (1860: a képviselőtestület döntése alapján az Ebhát utcát Kazinczy utcára átnevezik (felváltva hívják majd így az utcát); 1995: str. Kolgilniceanu)
5., 7. számú épületek

Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvrhely, 2000, 138 old.



Báró Kemény háza

Tanári lakások
Kazinczy (valamikori Ebhát) utcai tanári lakások
A Református Kollégium elöljáróságának határozata nyomán, az 1900-as években hozzákezdtek Soós Pál építőmester irányításával egy utcasornyi tanári szolgálati lakás építéséhez. Az 1948-as államosítás után a lakások a sportiskolához kerültek. Az udvarokat és kerteket sporpályává alakították át, amelyet ma is a Bolyai Líceum használ.
Itt állott korábban az Ebhát utcában Mátyus István orvosdoktor, író lakása.

Kazinczy utca 14. szám
Báró Kemény ház. A házat a Kemény család építette a XVIII. században későbarokk stílusban, de az átépítések során elvesztette eredeti formáját.
Ebben az épületben volt elszállásolva Kazinczy Ferenc a nagy magyar nyelvújító, amikor 1816-ban erdélyi körútján meglátogatta Aranka Györgyöt, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság létrehozóját. Az épületet 1907-ben a marosvásárhelyi Magyar Kaszinó vásárolta meg, de azt 1921-ben lefoglalták az állambiztonság részére. Később a római katolikus egyház Katolikus Legényegylete és az Erdélyi Kárpát Egyesület működött itt. 1946-ban a magyar tannyelvű Állami Tanítóképző fiúbentlakását, 1948-ban Pénzügyi Főiskolát, 1957-ben Tanítók Házát és a Tanügyi Szakszervezetet és 1962-ben a Megyei Irattárat helyezték el benne. Jelenleg a Rendőrség lakosságnyilvántartó osztályának székhelye.

Eötvös (Sáros, Vásár) utca
1792: Sáros utca; 1798: Sáros Uttza; 1837: "a leg sárosabb uttza volt [...], a honnan máig is sáros uttza a nevezete"; 1887: A Sáros utcza nyerje az "Eötvös József" utczanevet; 1912: Eötvös József-utca; 1920: str. G-ral Dragalina; 1940: Eötvös József u.; 1964: str. Tirgului (Vásár utca)
(Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 197. oldal)
A Sáros utca (később Eötvös utca) ez a most is szűk, tekervényes és rendezetlen utca köti össze a régi vagy felsővárost az új vagy alsóvárossal és a Kollégium régi főbejáratánál, végződik. Ez az utca, amint a neve is mutatja, olyan sáros volt, hogy a járókelők, különösen nedves időben alig közlekedhettek itt. Pedig mint városrészt összekötő utca nagy forgalmat bonyolított le, különösen, mert az egyedüli szekérút volt; Koronka és Jedd felől érkező falusiak a Nagypiac megközelítésére csak a Sáros utcán közlekedhettek.
A Sáros utca sáros viszonyait a legjobban illusztrálja egy régi hírlapi tudósítás:
" M.-vásárhely, február 12. 1861.
Még most is vannak öregeink, akik élénken emlékeznek vissza arra az időre, amidőn a néhai Csiki Márton két derék bivalat csupán a célra tartott mindig készen, hogy a város közepén levő "Sáros utcában" elterülő sártengerbe süllyedő üres szekereket mérsékelt díjért vontassa ki
" (Korunk 1861. 50.)

Sáros utca 2. szám leírása

Sáros utca. 5. szám
alatti épület 1831-1833 között épült fel, és 1908-ig hajléka volt a római katolikus fiúnevelőnek



Sáros utca. 8. szám
alatt működik 1907- től a híres Krón-féle könyvkötő műhely, amelynek tevékenysége összekötődött a város életével. Itt javították vagy újrakötötték a Teleki Téka és a város iskolakönyvtárainak a könyveit. Krón Ferenc-Ernő volt a Lőcsei-féle Székely Naptár szerkesztője, nyomtatója és terjesztője. Jelenleg fia, Krón István-Ernő volt színész, bábszínész folytatja a családi mesterséget, a könyvkötést.

Sáros utca. 18. szám
Sramek-féle vendéglő, ahol a piacra igyekvő falusiak olthatták szomjukat a kiváló minőségű Küküllő menti borokkal.



Eötvös (volt Sáros) utca


Irodalom:
Fodor (S.) Sándor: VI. évfolyam 188. (15758.) sz., 2004. augusztus 12

Fodor Sándor írása a Sáros utcáról (Járom az utat ....sorozat cikke a Népújságból)




A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003-2004©Flórián Csaba