Kultúrpalota. 1911-1913 között épült Bernády György polgármestersége idején. Építéséhez 600.000 koronát irányzott elő a városi tanács. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, szecessziós stílusban épült fel, a budapesti Grünwald Tesvérek és a Schiffer-cég kivitelezésében. Tetőzete a pécsi Zsolnay gyár színes cserepeivel fedett. Az épület homlokzatát a Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján készült nagy mozaik (a Hódolat Hungária előtt) és kődomborművek díszítik: a főbejárat felett Sidló Ferenc és Körösfői Kriesch Aladár művei (Kölcsey Ferenc, Arany János, Jókai Mór, Blaha Lujza, Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc, Pech Vilmos) és Kallós Ede négy bronzdomborműve (Szent Erzsébet legendája, a két Bolyai, Aranka György és Erkel Bánk bán). Az előcsarnokban látható szintén Körösfői alkotása A Táltosok és a Székely mesemondás. A többi freskó is az ő vázlatai alapján készült, magasabb évfolyambeli főiskolai tanítványai festették: Ortner Ferenc, Leszkowszky, Grünspan, Pólya Tibor. A 45 méter hosszú előcsarnokot, két végén óriási velencei tükrök zárják le. Itt helyezték el a II. világháború után Beethoven és Enescu szobrait. Az emeletre vezető carrarai márvánnyal díszített két lépcsőházban Nagy Sándor és Róth Miksa üvegfestményeit csodálhatjuk meg, amelyek Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort Liszt Ferencet, Erkel Ferencet, Munkácsy Mihályt ábrázolják. Az épületben található a
Hangversenyterem: 800 férőhellyel, jagerndorfi Rieger tesvérek által készített orgonával (63 regiszteres, 4463 sípos, elektromosan és levegővel működtetett mesterorgona, mely építésének idején, 1914-ben, a legnagyobbak közé tartozott) Fellépett itt Bartók Béla, Pablo Casals, Ian Kubelik, David Ojsztrah és még sokan mások. 1946-ban itt kezdte működését a Székely Színház
Kisterem: csodálatos üvegfestménnyel: Bethlen Gábor tudósai között Dósa Géza festőművész képe alapján készült
Tükörterem a ház gyöngye, fantasztikus üvegfestményekkel. Az ablakképek tervezői Nagy Sándor (Júlia Szépleány, Kádár Kata, Budai Ilona Szép Salamon Sári című ablakfestmények) és Thorockai-Wigand Ede (Hajdanában régös-régen, A nagyúr kapuja, Sátoros palota, Réka asszony kertiháza, Csaba királyfi bölcsője, Réka asszony kopjafája valamint Réka asszony deszkás ablaka és a Perosztó szék című ablakfestmények), kivitelezőjük Róth Miksa. Az 1914-es San Francisco-i világkiállításon ezek az ablakfestmények képviselték volna Európát, de csak a vázlatok jutottak el. A II. világháborút a Kultúrpalota pincéjében vészelték át.
Képtár: 1913-ban nyitották meg, a Bernády által, a magyar államtól megvett 68 képpel. Gyűjteményben megtalálhatók többek közt Lotz Károly (Múzsa lírával), Paál László (Erdő mélyén, Naplemente) , Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Fényes Adolf Vida Árpád, Ferenczi Károly (Levétel a keresztről, Szinnyei Merse Pál arcképe), Réti István (Öreg honvédek) Feszti Árpád, Bordy András, Nagy Imre művei. 1990-ben leltárba vett tárgyai: 1006 festmény, 709 grafika, 153 faragvány és 71 dísztárgy.
Részletesebb leírását lásd:
Bíró József: A marosvásárhelyi képtár; Marosvásárhely és Vártemploma kötetben, megjelent Budapest, 1990, 277-286 old.
Zeneiskola 1913-ban költözik az épületbe, az igazgatással Metz Albertet bízták meg, aki kitűnő tanári kart toborzott össze Henszelmann Gyuláné Erkel Sarolta, Gömöry Viktorné Maleczky Marika, később Chován Richárd, Simor Jenő, Tonházi Ferenc, Ferenczi Petronella, László Árpád és mások személyében, az épületben az iskola 1949-ig működött
Hivatkozások: Zeneiskola története; Művészeti Liceum
Állami Filharmónia melyet 1950-ben újra alapították,
Városi Könyvtár amelynek Dr. Molnár Gábor volt a megszervezője, 1912-ben nyitotta meg kapuit, 40 000 kötettel, de ma már közel 1 000 000 könyvvel rendelkezik, ezen felül számos ősnyomtatvány és könyvritkaság birtokosa, pl. Plautus vígjátékának könyve (1541), Thuküdidesz: Athén története, (1527)l. A könyvtárhoz tágas olvasóterem is tartozik és a Megyei Múzeum részlege többek között.


A bejárati rész egymással szembenéző két falára egy-egy, szürke és vörös márványból készült díszkút és bronzrelief került, fölöttük I. Ferenc József koronázását ábrázoló aranyozott bronzdombormű, ahol a király palástja színes palásttal és ékkövekkel volt díszítve. A domborművet Sidló Ferenc alkotta Körösfői tervei után, Hibján Sámuel és Vandrák László zománcozták és ékkövekkel díszítették. Bíró József A koronázást ábrázoló művet, az egykori monarchia legmonumentálisabb domborművének nevezi! A szembenéző domborművek emléktáblát fogtak közre, amely az építők nevét ismertette, felettük a város és a magyar címer volt. Sajnos mindez eltűnt 1921-ben!

Előkerült Sidló Ferenc műve!

Fodor Sándor (S.) -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 19-20 old, részletek
Keresztes Gyula: MArosvásárhely szecewssziós épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 2000, 62-76 old.
Marosvásárhely és Vártemploma tanulmánykötet, Budapest, 1990