Marosvásárhelyi Pantheon

HÍRES POLGÁROK LEXIKONA

Jezsuita hitszónok, tanár, 1714-ben a marosvásárhelyi római katolikus altanoda és nevelde igazgatója.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 10. szám

Kir. táblai elnök, Zeyk János író és Horváth Krisztina fia, szül. 1745. körül. 1770-ben a kir. Tábla számfeletti ülnöke, 1777-ben ítélőmester, 1785-ben kormányszéki, 1791-ben kancelláriai udvari tanácsos, 1795-ben az országgyűlés kir. táblai elnöknek választotta, egyszersmint v. b. t. t. és erdélyi ajtónállómester is volt. Meghalt 1796-ban, 51 éves korában.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

Főkormányszéki tanácsos, hasonnevű kir. táblai elnök és gr. Teleki Borbála fia. Hosszú ideig a kir. Tábla elnöke. Marosszék főkirálybírója, nagytudományú férfiú, aki Göttingában és más külföldi egyetemeken végezte tanulmányait. 1804-ben királyi táblai ülnök, 1831. ápr. 4-én Marosszék főkapitánya, végül 1833-ban kormányszéki tanácsos lett, mely állásáról azonban 1835-ben leköszöntött, majd 1837-ben Alsó-fehér megye követe lett. Társadalmi téren is bőven kivette részét. A marosvásárhelyi ref. kollégiumnak főgondnoka volt és ezen minőségében a Gecse-féle Emberszereteti Intézet alapította bizottságának, a hagyományozó által kinevezett egyik elnöke volt. 1845. december 4-én, Nagyenyeden kelt meghagyásával megszűntette az ünnepi legációt s helyette két ifjú részére 30-30 váltó frt. jutalmat biztosított: egyet a mathesis és phizika, a másikat pedig a természettudományok több ágaiban jártasoknak. 1845. febr. 9-én, Enyeden kelt hagyatékában 400 ezüst frt. alapítványt tett a reform. kollégium céljaira. Gazdasági és társadalmi cikkei jelentek meg különböző lapokban. Meghalt 1845-ban. Neje: br. Vay Kata. Gyermekei: Károly, József, Dániel, Domokos és Miklós.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 6. szám

Orvostudor, szül. 1801. május 4-én, Besztercén, ahol középiskoláit végezte, majd Bécsben theologiát tanult. Előbb a beszterczei gimnáziumban tanított, később gr. Teleki Ferenc családjánál nevelősködött, mialatt tanítványával Bécsbe ment, ahol az orvosi egyetemen tanult és 1841-ben orvosi diplomát nyert. Ennek utána Marosvásárhelyen telepedett meg, ahol orvosi gyakorlatot folytatott. Meghalt 1849. október 23-án. Neje Callois Cécile bárónő.
Műve:
Dissertatio inaug. medico-physiologica de digestione. Bécs, 1841.
Sírfelirata a ref. temetőben:

Itt nyugosznak
Dr. Ziegler Károly városi főorvos 1801-1849.
Felesége báró Callois Cécile 1818-1885.
Leánya Cécile, makfalvi Dósa Gáborné 1850-1874.
Hermin, nagyajtai Cserey Ákosné 1848-1892.
Cserey ]ánoska 1882-1887.
Ziegler Emilné Szentkirályi Erzsébet 1877-1908.
Dr. Ziegler Károlyné köpeczi Deák Margit 1871-1910.

Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 4. szám

A ref. kollégium tanára a klasszika irodalom és történelmi tanszéken. Tanulását 1771-ben a marosvásárhelyi ref. kollégiumban kezdte, ott mint deák subscribált és könyvtáros, majd a hamonia praesese és a görög-osztály tanítója lett. 1781-ben az utrechti, 1784-ben a hei-delbergi egyetemre ment és hazatérve 1788-ban segédtanárként (lector-professor) alkalmazták, majd Kovásznai halála után, 1792. jún. 3-án rendes tanárrá iktatták. Tanári hivatala mellett a ref. kollégiumi könyvtár rendszeres rendezésével is foglalkozott. Levelezést folytatott id. Rádai Gedeonnal és azon igyekezett, hogy Kovásznai T. Sándornak méltó utóda legyen. Kovásznai így írt róla: sem azelőtt, sem azután senkinek együtt annyi jól felkészült tanítványa nem volt, melyek közül többen nyertek prémiumot, mint az egész kollégyomból mások". Szoros tantárgya a klasszika-irodalom: latin-, görög-, zsidó-nyelv és régiség volt, de tanította ez egyetemes és magyar történelmet is. A magyar irodalom fejlesztésén fáradhatatlan buzgólkodott. 1790-ben, Marosvásárhelyen kiadta Zrínyi Miklós "Ne bántsd a magyart" c. művét, 1795-ben összegyűjtötte és kiadta gyalakúti Lázár János hátrahagyott verseit "Külömb-külömbféle világi dolgokat az erköltsökre szabogató magyar versek" címmel, valamint deák korában, 1776-ban naplójegyzéseket vezetett "Némelly, Collegiumunkban 's másutt is történt nevezetesebb dolgoknak leirása" cím alatt.
A tevékeny tanár férfikora teljében, 47 éves korában, 1800. jún. 16-án meghalt. Neje; Rosnyai Mária. Három gyermekük kiskorukban meghaltak.
Sírírata a ref. temetőben:
Itt várnak feltámadást Zilajii Sámuel a' marosvásárhelyi reform. Collegiumban nyelveket 's historiákat tanitó professor, holt meg életének 47-dik, házasságának 8-dik esztendejébenn 1800. június 16. napj. és gyermekei, kik voltának Sámuel élt 3 esztendőt 's 3 hónapot, holt m. 1798. ápr... Ester élt 9 hónapot, holt m. 1798. febr. 11......
(tovább a kő kopottsága miatt olvashatatlan.)
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 8. szám

Cs. kir. százados, marosvásárhelyi várparancsnokról a Székely Naptár 1843-ik évfolyamának jegyzetrovatába írva ez áll: "Április 7-kén Nyugalmazott Kapitány és volt ide való vár vezér Züllich János élete 64-ik Esztendejében meg hala.
A rk. temetőben feltűnő, valóban művészi szobormű jelöli sírhelyét: kenyeret osztó, főkötős nagyasszonyt és gyermekét keblén melengető anyát ábrázoló, bronz szobor-alakok, melynek fehér márvány talpazatán a vésett szöveg a következő:

Züllbordi Züllich János cs. kir. százados várparancsnok 1782-1843.
Züllich ]ánosné szül. kadicsfalvi Török Nepoduczéna 17941878.
Specht Károlyné szül. Züllich Evilla 18161900.

FOTÓ

Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 6. szám

	HÍRES POLGÁROK LEXIKONA
Zaicsics György * Zeyk Dániel I. * Zeyk Dániel II. * Ziegler Károly * Zilahi Sámuel * Züllich János * Zsigmond Attila