TUDÓSÍTÁSOK,
CIKKEK A MAROSVÁSÁRHELYI-NAPOK RENDEZMÉNYEIRŐL |
TUDÓSÍTÁSOK,
CIKKEK A BERNÁDY-NAPOK RENDEZMÉNYEIRŐL |
TUDÓSÍTÁSOK,
CIKKEK A KÖNYV-VÁSÁROKRÓL
|
| I.
Marosvásárhelyi Napok 1997 |
|
|
| Marosvásárhelyi
Napok 1997 |
||
| II.
Marosvásárhelyi Napok 1998 június 24-28. |
I.
Bernády-napok 1998 |
IV.
Marosvásárhelyi könyvvásár 1998. november 7. szombat |
| Második sokadalom | Bernádi Napok Marosvásárhelyen | |
| Kórondi Kinga: Milyen látnivalót kínál ma a város | L. évfolyam 196. (13983) 1998. október 6. kedd | |
| Keresztes Gyula: Marosvásárhely vásárai | ||
| A marosvásárhelyi vár | ||
| Korabeli gondolatok vásárainkról | ||
| Program |
||
| Fodor (S.) Sándor: Séta a Várban | ||
III.
Marosvásárhelyi Napok 1999 |
II.
Bernády-napok 1999 |
V.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| Bernády-napok eseményei URL CÍM!! | ||
IV.
Marosvásárhelyi Napok 2000 |
III.
Bernády-napok 2000 |
VI.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
V.
Marosvásárhelyi Napok 2001 |
IV.
Bernády-napok 2001 |
VII.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
VI.
Marosvásárhelyi Napok 2002 |
V.
Bernády-napok 2002 |
VIII.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| Bodolai Gyöngyi: 2002. Bernády Napok megnyitása | ||
| Bernády
Napok Marosvásárhelyen
URL CÍM!! |
||
| Bögözi Attila: Az építő ember dícsérete | ||
VII.
Marosvásárhelyi Napok 2003 |
VI.
Bernády-napok 2003 |
IX.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| Marosvásárhelyi Napok | Nagy
Botond: Célegyenesben a városismereti vetélkedő |
|
VIII.
Marosvásárhelyi Napok 2004 |
VII.
Bernády-napok 2004 |
X.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| Nagy
Botond:
Dr. Bernády György
terem és békeidők sanzonjai - Bernády-napok a hétvégén |
X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár | |
| Bernády-napok
a hétvégén (n.b.) |
2004. november 11-13. X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár | |
| Bernády Napok - 2004 október 29 péntek | ||
| Nagy Botond: Élni, túlélni, reménykedni... | ||
| Bernády-napok
hetedszer |
||
IX.
Marosvásárhelyi Napok 2005 |
VIII.
Bernády-napok 2005 |
XI.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| Bernády Napok URL CÍM | ||
X.
Marosvásárhelyi Napok 2006 |
IX.
Bernády-napok 2006 |
XII.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
XI.
Marosvásárhelyi Napok 2007 |
X.
Bernády-napok 2007 |
XIII.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
XII.
Marosvásárhelyi Napok 2008 |
XI.
Bernády-napok 2008 |
XIV.
Marosvásárhelyi könyvvásár |
| I. Marosvásárhelyi Napok 1997 | ||
Marosvásárhelyi
Napok
Magyar Közélet, 1997.október Tófalvi Zoltán tudósítása Forrás: http://www.hhrf.org/mk/707mk/707mk14.htm Ötnapos ünnepségsorozat révén Marosvásárhely egy kicsit az érdeklődés, a mindegyre lanyhuló figyelem középpontjába került. Az ötlet Fodor Imre polgármestertől származik, aki úgy találta: ha 600 éven át Marosvásárhelyen "vásárt tartottak", akkor az ezredforduló embere is "megmártózhat" a sokadalmi forgatag hangulatában, felidézheti a hajdanvolt híres vásárokat. Az ötlethez az 1482-ben, Hunyadi Mátyás király kiváltságlevele szolgáltatta a történelmi hátteret: "... minden esztendőben ugyanazon szabadságok kiváltságaival, amelyekkel más szabad vásároknak vásárai vagy évi sokadalmai tartatnak, úgy találtuk, hogy mindörökké vásárok tartassanak..." A
vásár mindig ünnep egy település történetében, a nagy vásárok, sokadalmak
nemcsak többletjövedelmet biztosítanak a helybéli polgároknak, hanem ilyenkorra
kicsinosítják az épületeket, az utcákat; a vendégvárás és fogadás lázában
él az egész város.
- Igazán ráfért Marosvásárhelyre egy nagytakarítás! -sóhajtottak fel elégedetten mindazok, akik szívükön viselik a hajdan tisztaságáról és takarosságáról híres, mintegy 170 000 lakosú megyeszékhely sorsát. A Marosvásárhelyi Napok igazi szenzációja: a Borsos Tamás építtette, századokon át kaszárnyaként használt, majd romokban hagyott, félig-meddig restaurált Vár újrafelfedezése, történelmi, műépítészeti, művelődési és turisztikai közkinccsé tétele! A város polgárai először döbbentek rá: micsoda épületegyüttes, milyen látványosság rejlik a zegzugos, villanyvilágítás és kanalizáció nélkül "felejtett" épületekben, bástyákban, a közöttük lévő folyosókban. A vásár egyben múltidézést is jelent. És a marosvásárhelyieknek van mire büszkén emlékezniük. 1571-ben a később 38 országgyűlést megért Vártemplomban erősítették meg az 1568-ban Tordán kikiáltott vallásszabadságot, II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának is fontos állomása Marosvásárhely. Itt élt és alkotott a két Bolyai, itt állnak az 1557-től működő Református Kollégium. Jó volt együtt lenni, öt napon át részese lenni a látványnak, a város szellemi potenciálját és lehetőségeit bizonyító tudományos ülésszakoknak, a piacgazdaság újfajta lehetőségeit felvillantó üzletember-találkozóknak. Lehetett sopánkodni, elmarasztalni, okoskodni, "világmegváltó" ötletekkel kirukkolni, csupán közömbös nem lehetett senki. Illetve: lehetett keresztbetenni! Történt ugyanis, hogy a Marosvásárhelyi Napok tiszteletére, az idelátogató testvérvárosi küldöttségek - Szeged, Zalaegerszeg, Kecskemét, a 40 fős delegációt útnak indító Bournemouth (Anglia) - nagy megelégedésére kifüggesztették a város "kapuinál" a román és magyar nyelvű helységnévtáblákat. Lett is ebből akkora, országos méretűvé duzzasztott műfelháborodás, hogy nem csak Fodor Imre polgármestert és dr. Dorin Florea Maros megyei prefektust rendelték fel a kormányfőtitkárhoz, de sikerült a marosvásárhelyi románság egy részét elidegeníteni a Marosvásárhelyi Napok együttgondolkodásra, ökumenizmusra késztető gondolatától, a várbeli rendezvényektől, mondván: "Mindez a magyarok ünnepsége!" A Román Nemzeti Egységpárt megyei szervezete és a Cuvântul Liber megyei lap által irányított "ellenszurkolás" megtette a hatását: még a vegyes házasságok egy részében is pillanatnyi feszültséget okozott az egységpárti riogatás: csak a magyarok ünnepelnek, a románokat megpróbálják átverni, kijátszani. Természetesen a szélsőséges román nacionalista igyekezet ezúttal is célt tévesztett: a Marosvásárhelyi Napok, igenis, közelebb hozták, emberibbé tették az oly sok vihart megélt magyar–román együttélést! Ideális kezdésnek bizonyult a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díj átadása. Minderre a város büszkeségeként emlegetett Kultúrpalota dísztermében került sor. Marosvásárhely díszpolgárrá avatta Sütő András írót, Alexandru Todea görög katolikus érsek-bíborost, dr. Csidey József gyermekorvost, dr. Petre Augustin egyetemi tanárt, dr. Imreh Ernő jogászt, dr. Asgian Boroj-Sant egyetemi tanárt, Ion Viasiu szobrászt, festőt, Keresztes Gyula műépítészt, dr. Dorin Nicolescu urológust. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Reed Arafat orvost, a rohammentő szolgálat országosan elismert vezetőjét. Másnap, június 25-én, egy órányi időre Marosvásárhely főterére sikerült varázsolni az egykori vásárváros hangulatát. Fodor Imre polgármester, Orbán Dezső és Criąan Eugen alpolgármester, gyönyörű lovak vontatta hintón, "udvarhölgyek" kíséretében vonult végig a Főtéren, majd a Színház előtt, trombiták hangja, a nagydob pergése közben, a Mátyás korát idéző vásári kikiáltók románul és magyarul közhírré tették: "Szent István havának huszonhatodik napján" megkezdődik az első újkori ünnepségsorozat. Az 515 évvel ezelőtt kibocsátott kiváltságlevelet öt nyelven - magyarul, románul, az eredeti nyelven: latinul, majd németül és angolul olvasták fel. Dr. Dorin Florea Maros megyei prefektus külön is hangsúlyozta: "Mi, különféle nemzetiségek alapozzuk meg együtt ezt a hagyományt, tegyük le együtt az alapkövét, és bármikor együtt utasítsuk vissza a bárhonnan jövő, megosztásunkra irányuló szándékot." A megosztásra irányuló szándék ott ólálkodott a megnyitó ünnepségen is: a színpompás székely népviseletbe öltözött Maros Művészegyüttes magyar csoportjának tagjai eljöttek, a román tagozat táncosai, énekesei pedig nem. Ettől kezdve párhuzamosan vagy többszörös átfedéssel zajlottak a gazdasági, művelődési-sportrendezvények, szórakoztató játékok, találkozók, tudományos ülésszakok. Ezek sorában mindenképpen figyelemre méltó az Eminescu Ifjúsági Házban tartott üzletember-találkozó. A Bod Aladár vegyész nevével fémjelzett Joinfo Transilvania magánvállalkozó egyesület által megtartott seregszemle sok mindenben eltért az eddig látottaktól. Minden részt vevő cég képviselője központi helyen, saját kezűleg felírhatta a hatalmas táblára a nevét, működési területét, s azt, hogy milyen jellegű üzleti partnerrel milyen helyszínen, hányadikán és hány órakor szeretne találkozni. Értsük meg végre: a privatizációból mindinkább kiszorított erdélyi magyarság számára a gazdasági felemelkedés vagy talpon maradás csak okos ötletekkel, leleményességgel valósítható meg! Talán a jó ötleteknek is köszönhető, hogy a Marosvásárhelyi Napok idején nem kellett mindegyre a város amúgy is üres "pénztárcájába" nyúlni - magyarán: a költségvetés terhére ünnepelni! -, a milliókat a vállalkozók biztosították, mert számukra is ez volt a legkifizetődőbb reklám. Volt Expomedica, jelen voltak a Román Fejlesztési Ügynökség, az Országos Privatizálási Ügynökség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Reformügyi Minisztérium, a Turisztikai Minisztérium, a hazai bankok képviselői. Természetesen a vásár akkor vásár, ha lépten-nyomon látványosságok terelik az ide-oda hullámzó tömeget, a céltalanul sétálókat. A gyerekek örömére volt hatalmas gumisárkány, léggömb, vattacukor, körhinta, de a "rétegmusorok" is nagyszámú tömeget vonzottak. Az egyik látványosság az ökörsütés volt. A székely szabadságjogok történetében különös jelentősége volt az "ökörsütés"-nek. A székely nemzet fiai nem fizettek adót, amikor trónra lépett a király, megnősült vagy megszületett az első fia, akkor a szabad székelyek - az országhatár hűséges őrzői és védelmezői - minden negyedik ökrüket a királynak ajándékozták, és nem adóztak! A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a Fodor Imre vezényletével megtisztított Várat végre birtokába vehette a Maros megyei múzeum és a hajdani céhek örökségét továbbéltető utódok. A Kapu-bástyában várostörténeti kiállítás nyílt, Bónis Johanna muzeológus irányításával. Igaz, ennek is volt egy kis "interetnikai" intermezzója. A Maros megyei kultúrfelügyelőség szakirányítója, a korábban muzeológus Herdean Viorica azt nehezményezte: tegnapi kolleganője hogyan merészelte felül elhelyezni Nagy Szabó Ferenc híres-nevezetes krónikája, memoriáléja nyomán, a vár történetére nagyon fontos passzust, s alatta "megalázó módon" - a román nyelvű fordítást. Egyébként a látogatók nagyon is otthonosan mozogtak románok, magyarok, ezer idegenek - a középkori céhládák, tárgyak, fegyverek, újkori tárgyak között. Igazi telitalálatnak bizonyult a Csizmadia céh örökébe lépő Csizma- és cipőkészítő ipartestület, valamint a mészárosok kiállítása. A Marosvásárhelyi Napokon a könyves Vásárhely is bemutatkozott. A két neves, az ismert Teleki-téka, az elfeledett Teleki József-féle könyvtár eddig is a szakemberek érdeklődésének fókuszában állt. Ezúttal a Várban a csíkszeredai Pallas-Akadémia, a marosvásárhelyi Mentor és Impress kiadók mutatták be az újonnan megjelent köteteket, volt szerzői dedikálás és emelkedett hangulatú tudományos ülésszak. Ez utóbbin mutatták be a Maros megyei magyarság történetéből címet viselő, impozáns, 19 kutató által összeállított kötetet. Az ünnepség során felavatták Erdély polihisztorának, a Kós Károly emlékének szentelt emléktáblát, felléptek a magyar, román és német tánccsoportok. Június 28-án már a délutáni órákban zsúfolásig megtelt a Vár udvara. Öregek, fiatalok, gyerekek és javakorabeliek várták, hogy tanúi lehessenek a tűzijátéknak, majd a hajnalig tartó utcai bálnak. A 2,7 millió lejbe kerülő tűzijáték során néhány másodpercig fényárban úszott a Vár, csöppnyi fényesség ragyogott a két Bolyai és Bodor Péter városa fölött. A június 29-i ökumenikus istentisztelet, ahol minden marosvásárhelyi felekezet képviseltette magát, jelezte, hogy az uszító szirénhangok ellenére, akik szót akarnak érteni, azok a bábeli zűrzavarban is megértik egymás hangját. Marosvásárhely
ki - és bejáratánál állnak a kétnyelvű táblák, jelzésként annak, hogy
ez a város mindenkit és minden építő gondolatot szeretettel fogad. |
||
| II. Marosvásárhelyi Napok 1998 | ||
| Második
sokadalom A Népújság különkiadványa 1998. június 24. szerda http://www.hhrf.org/nepujsag/98jun/98napok.htm A következetesen dolgozó, egymást segítő keresztény embert nem tántoríthatják meg a két városünnep közötti esztendő keserű eseményei. Marosvásárhely népe mindig tudott dolgozni, építeni és küzdeni, ennél sokkal nehezebb időkben is. Most az fáj mindannyiunknak, hogy hirtelen sok mindent reméltünk, vártunk és ebből kevés valósult meg. Az a tudat kell nekünk erőt adjon, hogy egy nép sorsának jobbra fordulása soha és sehol nem történt gyorsan. Most egy olyan általános történelmi folyamatban élünk, melyben a kitartó, következetes munka és az építő jellegű összefogás, ha buktatókkal vagy késve is, de meg fogja hozni gyümölcsét. Ezekkel a gondolatokkal kérem Marosvásárhely lakóit, hogy ne lankadjunk, hogy biztassuk egy-mást a Marosvásárhelyi Napok alatt is, ugyanúgy, mint ahogyan szintén kb. százhetvenezer ember biztatta egymást pünkösd szombatján Csíksomlyón, a Nyeregben. Egy esztendővel ezelőtt azzal a reménnyel indítottuk útjára a Marosvásárhelyi Napok első rendezvényeit, hogy elfogadjuk egy régi hagyomány időszerű köntösben történő újraélesztését. Köszönöm, hogy a város megértette Hunyadi Mátyás kiváltságlevelének 1482-beli, de ma is időszeru üzenetét: "...minden esztendőben ugyanazon szabadságok kiváltságaival, melyekkel más szabad városoknak vásárai vagy évi sokadalmai tartatnak, úgy találtuk, hogy mindörökké vásárok avagy évi sokadalmak tartassanak..." (latinból fordította dr. Tóth István). Ez a kiváltságlevél iskolapéldája a nyitottságnak és ennek emlékére, ennek szellemében tartjuk ma a Marosvásárhelyi Napokat. Köszönjük, hogy tavaly sok szép élménnyel gazdagítottuk egymást. Az idéni rendezvényeink száma megközelíti a kilencvenet, és ezeknek nagy részét a város lakói nyújtják egymásnak. Gyakorlatilag minden önkéntesen felajánlott rendezvény bekerült a programba. Lelkészek, tudományos kutatók, művészek, színészek, zenészek, népművészek, táncosok, egyéni és kórusba tömörült énekesek, sportolók, mozgássérültek, románok, magyarok, németek és romák, idősek és fiatalok, szorgos kezű hölgyek és gyermekek, vállalkozók, kereskedők, egyházak, gyárak, iskolák, egészségügyi intézmények, mezőgazdasági, állattenyésztési egységek, lovarda, nemkormányzati szervezetek és mások vesznek részt rendezvényeinken. Ez az egész várost felölelő seregszemle a művelődést, az egészséget, a szórakozást, a biztatást, a kölcsönös megértést kell szolgálja. A Marosvásárhelyi Napokat megelőzően átadjuk az 1989 decemberében hősi halált halt mártírjainknak post mortem odaítélt díszpolgári címeket és díjakat. Az ünnepségsorozat előestéjén a Díszpolgár címeket és Pro Urbe kitüntetéseket veszik át azok, akiket a Városi Tanács ezekre érdemesnek tartott. Ugyanakkor köszöntjük bel- és külföldi vendégeinket, többek között Bournemouth, Budapest XI. kerülete, Ilmenau, Szeged, Zalaegerszeg testvér-, illetve társvárosok, valamint Kecskemét és Kisinyov (Chisinau) küldöttségét. Ezekkel a városokkal sikerült egy olyan széleskörű együttműködést kialakítanunk, mely felöleli a művelődés, gazdaság, iskola, egyházi és szociális szolgálat egész sorát. A rendezvények közül mindenki ízlése, igénye és érdeklődési területe függvényében válogathat. Különösen jó lenne, a Marosvásárhelyi Napok üzenetének elfogadását, egymás biztatását jelentené, ha sokan lennénk a következő rendezvényeken: - csütörtökön, június 25-én 9 órától megnyitóünnepség a Nemzeti Színház előtt, majd 11 órától gazdasági kiállítás az Ifjúsági Házban és 12 órától kezdődnek a rendezvények a várban; - szeretettel várunk mindenkit a várba, főleg a fiatalokat a pénteki, június 26-i és a szombati, június 27-i esti mulatságba, táncba; - végezetül pedig imádkozzunk együtt minél többen (kérem!) a vár udvarán, ha esik, akkor a Vártemplomban, vasárnap, június 28-án, délelőtt 10 órakor, a hálaadó ökumenikus istentisztelet és kórusi előadások keretében. |
||
| Keresztes
Gyula: Marosvásárhely vásárai Búcsút Marosvásárhelyen már az első templomában, a Szent Miklós plébánián tartottak. A régi plébánia a Református Kollégium (ma Bolyai Farkas Líceum) helyén állt. A templom harangja hívta a városka és közvetlen környéke híveit a szentmisére. A mise után a nagy harang kondulása tudatta a hívekkel, hogy "szabad a vásár", és akkor a templom előtti téren, a régi piacon (ma Bolyaiak tere) megkezdődött a vásár, s tartott a délutáni ájtatosság a litánia kezdetéig, melyre ugyancsak a harangszó adta a jelt. Szent Miklós napján, a búcsú alkalmával, a téren sátrak sorakoztak, s mint mondták, "sátoros ünnep" volt, sok résztvevővel. Így tehát Marosvásárhely sokadalmai a középkorra vezethetők vissza. A kis mezőváros lakói magyarok voltak, a római katolikus vallás követői. A várdombon letelepedett ferencrendiek szolgálatait 1400-ban a pápa azzal jutalmazta, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére (márc. 25-én) búcsút, sokadalmat engedélyezett. A sokadalmak révén a város vásá-roshellyé vált, az élet megélénkült, fejlődött a kereskedelme, ipara, népessége és szellemi élete. A sokadalmak alkalmával a környék népe is itt gyult össze, a város élete a környékkel való kapcsolatától függött, az egyre nagyobb vonzáskörzete, részben, ennek tulajdonítható. A vásárok tartása alkalmat adott a királynak adó gyanánt beszolgáltatott "ököradó" szedésére. E célból a Székelyföld lakosai begyultek a városba, mely alkalommal ökörcserét és eladást, valamint egyéb természetu vásárokat is tartottak. Az adóként beszolgáltatott állatokat tüzes vassal bélyegezték meg, ezt az eseményt ökörsütésnek (Signatum Boumnak) nevezték. Ez a meg- nevezés maradt fenn napjainkig. A vásárok tartását a királyi szabadalomlevelek birtokában rendezték. Az első sza-badalomlevelet jó félezer évvel ezelőtt, 1482-ben, Mátyás király adta, mely szerint "Zekel Wasarhel" lakóit az országos vámfizetés alól mentesítette, s engedélyezte az Antal-napi, a Szent Márton-napi és a virágvasárnap utáni csütörtöki vásár tartását. Természetesen a napi- és a hetivásárokat a helybeliek és a szomszédos falvak népe már tartotta. 1825-ben engedélyezték az úrnapi vásárt, 1845-ben V. Ferdinánd császár és király engedélyezte a szeptemberi Rozália-vásárt és 1849-ben Mária Terézia adománylevele a januári Sára-napi vásárt. Az előbbiek szerint hét országos vásárt tartottak Vásárhelyen. A kiváltságlevelek biztosították a vásárok tartását, a vásárok pedig alkalmat adtak a vándorkereskedőknek és vi-dékieknek a városba jövetelre, közülük sokan telepedtek le itt és a város lakóivá-polgáraivá váltak. A vásárokat a város különböző terein és a széles utak mentén tartották. A árosi Tanács mindenkor biztosította a vásárok zavartalan menetét. Régebben a vásárok voltak a kereskedelmi tevékenység színterei, színes és mozgalmas helyei. Századunk közepétől kezdve ez a színfolt eltunt a város területéről. A nélkülözhetetlen napipiac terei ma a lakótelepek épü-letei közé szorultak be. A sokadalom a múltban társadalmi és kulturális eseménynek számított. A vásári teendők után találkoztak egymással a rokonok, barátok, idősek és fiatalok, elbeszélgettek a piactereken, a vendéglátó házában. Akkor még minden ház gazdája vendéget várt. A látványossági helyek gondtalan szórakozási lehetőséget nyújtottak kicsinynek-nagynak egyaránt. A sokadalmak felejthetetlen emlékként maradtak meg mindenkinek, miképpen a most endezett marosvásárhelyi sokadalmas napok. (A cikk szövegét a szerző Keresztes Gyula Vásárhelyen vásár tartatik című kötete alapján állította össze.) |
||
| Korondi
Kinga: Milyen látnivalót kínál ma a város? Ha valaki először jár városunkban, bármilyen rövid is az erre fordítható idő, néhány helyre mégiscsak érdemes ellátogatnia, hogy ne csak a vár szépségeinek emlékét vigye magával. Marosvásárhely egyik büszkesége a főtér alsó végében levő Közmuvelődési Ház vagy Kultúrpalota. A század elején ? 1911?13 között épült, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, szecessziós stílusban. Az épület külseje és belseje a benne levő 800 férőhelyes hangversenyteremmel, kisteremmel, Tükörteremmel, megyei múzeummal egyaránt lenyugöző. A Kultúrpalota közvetlen szomszédságában áll az 1906?07 között az előbbi építészek tervei alapján épült volt Városháza (ma prefektúra) és a Nyugdíjpalota, ami Radó Sándor muépítész munkáját dicséri. Ezek a Kultúrpalotához stílusban és hangulatban igazodó létesítmények azonban csak kívülről tekinthetők meg. A teret a volt Városházával szemben levő épületek között elhelyezkedő további szecessziós épületek: Jakab-ház, Csíki- ház (Győzelem tér 31.,32., 34. szám), a ma különböző szer-kesztőségeknek illetve mozivállalatnak otthont adó volt Kereskedelmi és Iparkamara (Városháza utca 1. szám), az Iparos tanoncotthon (Iuliu Maniu utca 4. szám) stb. egészítik ki. Látható, hogy ez a stílus határozza meg városunk főterét, és ha már ennyit láttunk belőle, ne mulasszuk el észrevenni a főtér többi hasonló, századfordulón vagy a század elején készült épületét. Közhelynek számít, azonban egy ilyen jellegu sétán alapvető fontosságú információ, hogy Marosvásárhely iskolaváros, idevonzva a Mezőség déli részének, a Küküllő és Nyárádmentének és a Maros mentének számtalan középiskolás korú fiatalját, és ha felsőfokú oktatásról kerül szó, akkor Kolozsvár, Temesvár mellé sorakozik fel. Különös elismerésben van része az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (Gh. Marinescu 38. szám),amelynek 1945-től a volt Katonai Alreáliskola ad otthont. 1962-től románul is folyik az oktatás benne. Az erdélyi színészképzés központja 1954- től mindmáig a Köteles Sámuel utcai Szentgyörgyi István Színmuvészeti Intézet. 1976-tól itt is indult román tagozat. Az egykori Széchenyi István Felső Kereskedelmi Iskola, a Magyar Leánygimnázium, a Román Leánygimnázium, az Állami Leánygimnázium, ma Unirea líceum, a Pedagógiai Főiskola, az almérnöki főiskola után az Apafi Mihály (Nicolae Iorga) utcai, Radó Mihály tervei alapján 1908?14 között készült épületek ma a Muszaki Mérnöki Egyetemnek adnak otthont. Az előbb felsorolt felsőfokú oktatási intézmények mellett jelentős számú középiskola van, amelyek közül legalább az Erdély-szerte közismert, közel 450 éves múltra visszatekintő Bolyai Farkas Líceumot, volt Református Kollégiumot meg kell látogatni. Marosvásárhely azonban nem csak iskoláiról híres. Van itt színház is bőven. A már említett Kultúrpalotán kívül, a helyi állami színtársulat mindkét tagozta felváltva használja az 1968?73 között épült Nemzeti Színház 600 férőhelyes nagytermét és kistermét, a Színmuvészeti Intézet diákjai pedig a a Köteles Sámuel utcai stúdiótermet. Az eddig leírt épületek a századforduló környékén vagy azután épültek és meghatározzák Marosvásárhely hangulatát, de átfogó képet régebbi épületek ismeretében alkothatunk. Tudnunk kell, hogy Vásárhely legrégebbi emeletes háza a Köpeczi -Teleki ház, a Forradalom utca 1. szám alatt, amelyet 1554-ben építtetett Köpeczi Nagy Tamás. Az utólagos felújításoknak köszönhetően ma barokk stílusú. További barokk épületek: a Toldalagi- palota (Rózsák tere 11. sz., épült 1759?72), a Lábas Ház (Kossuth u. 1 szám, XV. század), a Tolnai- ház (Bolyai utca 12. szám, XVII. sz.), amely egyben a legrégebbi épület is. A város egyik nem csak szépségéről híres épülete a Teleki Téka (Bolyai utca 17. szám). Ignacz Schlaff építész készítette Teleki Sámuel kérésére. A benne található hagyaték ma egy múzeum-könyvtár alapját képezi, ahol az egész évben állandó és időszakos kiállítások várják a látogatókat. A Vásárhelyi Napok ideje alatt itt az Ars typographica azaz A nyomdászat muvészete címet viselő kiállítás várja. Az állandó kiállítás is a tavalyihoz képest felújítva várja az érdeklődőket. Ezenkívül itt megtekinthető a Bolyai emlékmúzeum is, sajnos az udvarra tervezett zenélések elmaradnak az itt még folyamatban levő munkálatok miatt. Nem hagyhatjuk ki sétánk során a templomokat sem: a XV. században már e helyen álló templom helyére épült Vártemplomot, a felújítás alatt levő főtéri Keresztelő Szent János Plébániatemplomot (épült 1728?64 között), a Köteles utcai minorita templomot (épült 1741?67 között), az 1925?34 között épült ortodox katedrálist, amely azon a helyen áll, ahol valamikor (1788?1849) Bodor Péter zenélő kútja volt. A román vallásos élet további központjai a főtér alsó felén levő görög katolikus templom (épült 1926?36) a római Szent Péter székesegyház kicsinyített mása és a legrégebbi ilyen jellegu épület a Thököly Imre (Mitropolit Andrei Saguna) utca 13. szám alatt levő ortodox Fatemplom (épült 1794-ben). Akiket pedig más is érdekel, nem csak városunk impozáns épületei, múzeumai és templomai, azok ne mulasszák el meglátogatni a Víkendtelepet, ahol fürödni, csónakázni, sportolni és szórakozni lehet, valamint a Somostetőn az 1960-as években kellemes környezetben létrehozott nemzetközi szintu Állatkertet. Egyúttal, ha szerencséjük van, a kisvonatot is láthatják, esetleg használhatják is. Nyilvánvalóan sok minden kimarad rövid sétájuk során, mégis hiszem, hogy e helyek szépsége, varázsa nemcsak minket, vásárhelyieket buvöl el, hanem mindenkit, és hogy a rá fordított néhány óra nem tunik elvesztegetett, lpazarolt időnek. |
||
| A
marosvásárhelyi vár melynek területén a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeinek nagy része lezajlik, a XVII. század folyamán épült. Elődje a Báthori István erdélyi vajda által 1492-ben épített várkastély, mely a magaslaton álló ferences templomot és kolostort zárta körül magas fallal és védőbástyákkal. Bástyái közül a nyugati oldalon áll a Kapu- és a Kisbástya, mindkettőn a főpárkány magasságában szuroköntő, szintenként pedig kilövőnyílások láthatók. A várkastély délnyugati sarkán, a mai lépcsőfeljárónál egy kiemelt bástya állt, mely nem időálló anyagból készült. A déli oldalon egy toronyszeru bástyáig, a Lakatosok bástyájáig tartott, melynek építészeti kialakítása hasonló a már megnevezett két bástyáéhoz. A keleti oldalon a védőfal a Szentélybástyáig vonul, melyet a ferencesek régi temploma szentélyének magasításával alakítottak ki. A keleti fal az északi irányban álló, palánkból épített bástyáig tartott, de annak pontos helye ismeretlen. Ott irányt változtatva, a védőfal a Kapu-bástyáig terjedt, így bezárva az elnyújtott ötszög alaprajzú várkastély területét, mely lényegesen kisebb volt a ma is álló vár területénél. A téglafallal épített bástyák középkori előképek hatását mutatják. A várkastélyt és a templomot 1601 és 1602-ben török-tatár csapatok és hajdúk féktelen dúlása rongálta meg. A város egymás utáni, kétszeri rombolása ösztönzőül szolgált a vár újjáépítésére, melyet Borsos Tamás kezdeményezett. Borsos Tamás, Székelyvásárhely főbírája az építéshez az engedélyt Bethlen Gábortól 1616-ban szerezte meg, aki szabadalmi levelében a város nevét Marosvásárhelyre véglegesítette. A Borsos Tamás által épített vár építményeiből a Kapu-, a Kis- és a Lakatosok bástyáját hagyta meg és foglalta a nagy vár védelmi rendszerébe. A Kapubástyától északra, a sarkon épült a Szabók bástyája, nagy alapterületével. A Kisbástyától déli irányba, a délnyugati sarkon, a Vargák bástyáját emelték. Keleti irányban a Lakatosok bástyájához a Szucsök bástyája épült, létrehozva a kettős bástyát. Itt a déli fal egyenes vonala megtörik. A déli fal végében épült a Kádárok bástyája, onnan kiindulva a vár keleti fala a mészárosok céhe által emelt bástyáig terjed. Az északi oldalon a védőfal a Mészárosok és a Szabók bástyáit köti össze. A nyugati oldalon, a Kapu-, a Kis- és a Vargák bástyáját kettős fallal kötötték össze a védelem biztosítása végett, míg a többi oldal hosszában csak egysoros, de magas falat emeltek, a keleti és északi oldalon a falon kívüli védőárokkal. A védők részére, a falak hosszában, az udvar felől harci folyosókat építettek téglaboltozatra, illetve konzolos megoldással. Kővári Lász-ló Erdély régiségei címu munkájában így írt a várról: "A városnál magasabban áll. Északról és keletről 40 lépésnyi (széles sz.m.) sánc mélyed. Amint kapuján belépünk, tágas udvar nyílik meg, mekkora Fejérvárt (Gyulafehérvár) kivéve Erdély egy várában sincs". A megnagyobbított vár a város polgárainak erőfeszítésével és áldozatkészségével épült, de a munkából különösképpen kivették részüket az egyes céhek. Védelmét is a céhtagok szolgálták, mint Borosnyay Lukáts János verselte (Régi és Új Vásárhely c. versében: "Város népét czéhonként számlálták, / Ki mikor czirkáljon a kapun találták, / Czéhonként osztották fel a bástyákat is, / Czéhonként őrizték falán jukokat is". A vár helyreállítását 1962-ben megkezdték ugyan, de 1975-ben a munkálatokat beszüntették. A pihenőpark kialakításához és az építmények kihasználási lehetőségéhez sok tennivaló várat magára, melyet csak a város polgárságának közös akaratával lehet megvalósítani. |
||
| Korabeli
gondolatok vásárainkról "... építette azt a székelyeknek azon vásáros, kereskedési hajlama, mely minden székelyföldi városainak lételét előidézte, valamint azok emelkedését és fejlődését eszközölte". Orbán Balázs A Székelyföld leírása IV. k. Marosszék 108. (Pest, 1870). "Marosvásárhely első városa a Székelyföldnek. Népessége, ipara, díszes épületei, templomai, könyvtára, iskolái, társadalma, a többszázados múltnak emlékei teszik azzá." Dr. Hankó Vilmos: Székelyföld (Budapest, 1896) "A vásár Mátyás király privilégiuma szerént Szent Márton napkor esik, nevezetesek és népesek az hetivásárok is, itt létemkor 160 szekér gabona volt a piatzon". Útijegyzések, melyeket a Székelyföldjéről tett gróf Teleki József az 1799. esztendőben. "... régen a Székelyföld szabad polgára... pénzadót nem fizetett, hanem ökörrel adózott. Ilyenkor a székelység Vásárhelyre hajtotta minden ökrét a királyi adószedők elébe. Az így beszedett ökrökre azonnal bélyeget sütének s a bélyegzésről nevezték az egészet ökörsütésnek. Ezen adózás színtere a város azon része volt, melyet Régi-baromvásár utcának hívnak". Kővári László: Erdély építészeti emlékei. (Kolozsvár, 1866) "...Marosvásárhely a székely vásárosok között a legnagyobb... a gyergyói kerület, ahol kevés gabona terem, szükségletét a termékeny Maros síkságból fedezheti". Charles Boner: Siebenbürgen, Land und Leute. (Leipzig-Lipcse, 1868) "... Országos vásárunk napok óta folyik, már az évben ez a legnagyobb vásárunk. Csütörtökön- pénteken ? a vásárnapot megelőző napokon már oly nagy tömegben lepték el az árusok a piacot, hogy az minden nagysága daczára is szuknek bizonyult. Ma aztán, a tulajdonképpeni vásárnapon érte el tetőfokát a vásár. Egész éjjel szakadatlan sorban koczogtak a vásáros szekerek végtelen sorai a négy fővám irányából. Telve vannak a piaczon kívül az összes közel fekvő utczák". A Marosvásárhely c. politikai lap 1899. november 11-i számában írta. "... Csütörtökön van ősidők óta a hetivásár Marosvásárhelyen. A hatalmas piactér éjfél után már benépesedik sátrakkal, szekerekkel surun, s virradáskor olyan zengő színes kép köszönti az ébredőt, amilyennel másutt nem találkozott". Barabás Gyula: A székelyek fővárosa 1941. Köszöntjük vendégeinket Marosvásárhely testvér- és társvárosaiból! Bournemouth, Zalaegerszeg, Ilmenau, Szeged, Budapest, XI. kerület |
||
| Program Június 24., szerda 11.00 Díszítőelemek kiállításának megnyitója, Bernády Ház 11.00 Pungu?a cu doi bani ? román bábelőadás, Ariel bábszínház 12.00 A BIET informatikai kiállítás megnyitása, Nemzeti Színház előcsarnoka 14.00 MEDICA'98 kiállítás megnyitója, A Megyei Kórház előcsarnoka 17.00 Maros menti hímzések ? kiállításmegnyitó, Megyei Múzeum 18.00 A Díszpogárok kitüntetés és a Pro Urbe díjak átadása, A Kultúrpalota tükörterme 20.00 Vacsora és a vendégek fogadása, A Kultúrpalota nagy elő-csarnoka Június 25., csütörtök 9.00 Ünnepélyes megnyitó, Polgármesteri Hivatal 9.00 Teniszturné, Orvosi E. Sportpálya 9.30-10.30 Megnyitóbeszéd, Színház tér 9.30 Rajz- és grafikamuhely, vár 9.30 Népi Fafaragászati Kör, Kapu-bástya ? földszint 10.00 Ritmikus torna, atlétika, gyephoki-bemutató, Bolyai Lic. sportpálya 11.00 Közszükségleti cikkek kiállítása ? megnyitó, M.Eminescu Ház, előcsarnok 11.00 Csepurágó (magyar nyelvu báb- előadás), Ariel bábszínház 11.00 Futballmeccs: Kolozsvári U-Nyíregyháza, Víkendtelepi pálya 12.00-12.30 Ünnepélyes megnyitó ? fúvószene, Várszínpad 12.00 Geta Ciocârlan üvegikon- kiállításának megnyitója, Népi Egyetem 12.30 Nagy Imre festménykiállításának megnyitója, vár, a volt katonai pékség épülete (1) 12.30 Román folklórmusor, Várszínpad 12.40 Festészeti kiállítás megnyitója, vár, a volt katonai pékség épülete (2) 13.00 Futballmeccs: ASA?Dacia Pitesti, Víkendtelepi pálya 13.00 Magyar folklórmusor, Boróka Együttes, Várszínpad 13.00, Könyvbemutatók: 1. Sütő András: Hargitai vadászkalandok; 2. Bözödi György: Földre írt történelem Pallas Akadémia Kiadó, vár, a Lyra Kiadó standja 13.00 Perzsa írásjelek kiállítása, vár, a volt katonai pékség 13.20 Korodi festészeti kiállításmegnyitó, vár, a volt katonai pékség épülete 13.30-14.00 Cigány folklórmusor, Várszínpad 13.45 Ökológiai kiállítás- megnyitó, vár, a volt katonai pékség épülete 14.00-14.30 Zene, hirdetések, Várszínpad 14.00 A Mészárosok Céhe kiállításának megnyitója, Mészárosok bástyája 14.30 A Marosvásárhely múltjáról szóló történelmi kiállítás megnyitója, Kapubástya 14.30-15.00 Klasszikuszene-koncert, Várszínpad 15.00 Kiállításmegnyitó, Csizmadiák bástyája 15.00-15.45 Magyar folkzene-koncert, Várszínpad 15.10 Fotókiállítás-megnyitó: Marosvásárhelyi személyiségek más arculata, Jakab Tibor, Both Gyula, vár, a volt katonai pékség épülete 15.30 Fotókiállítás-megnyitó, vár, a volt katonai pékség épülete 15.45 Zene, hirdetések, Várszínpad 16.00 Bőripari kiállítás megnyitója, a volt katonai pékség épülete (8) 16.00-16.20 Vajdaszentiványi együttes, Várszínpad 16.20-16.30 Magyar folklórmusor Napsugár Együttes, Várszínpad 16.30 A Bournemouth Teázó felavatása, Vár 16.50 Cigány folklórmusor, Nefelejts Együttes, Várszínpad 17.00 Street-ball turné, szabadtéri játékok, a Bolyai Líc. sportpályája 17.00 A Musica pentru pasari si iarba és a Teoria Blagiana despre matricea stilistica kötet bemutatása ? Romulus Guga könyvesbolt 17.20 Zene, hirdetések, Várszínpad 17.30 Román folklórmusor, Cununa Ardealului Együttes, Várszínpad 18.30-19.00 A Polgármesteri Hivatal megajándékozza a legjobb fiatal sportolókat, Bolyai Lic. sportpályája 18.30-18.50 Zene, hirdetések, Várszínpad 18.50-19.00 Könnyuzene, Bianca Belciu, Várszínpad 19.00-19.10 Könnyuzene, Cristian Craciun, Várszínpad 19.10-19.40 DANI FAT- folkmusor, Várszínpad 19.40-21.00 NICU ALIFANTIS könnyuzene musora, Várszínpad Június 26., péntek 9.00 Teniszturné, az Orvosi Egyetem sportpályája 10.00-10.15 A nap megnyitója, az olimpiai láng meggyújtása, Várszínpad 10.15-10.45 Ritmikus torna és más sportbemutatók, Várszínpad 10.45-11.00 Az utca gyermekei énekelnek ? előadás, Várszínpad 11.00 Gyermekek és fiatalok futballmecsei, Víkendtelep 11.00 Minifutball-turné, Sportcsarnok 11.00 Barlangászati kiállítás meg-nyitása, vár 11.00-13.00 Tip Top Piticot ? versek, dalok, iskolások előadása, Várszínpad 12.00 Dósa Géza emlékkiállítás megnyitása, Megyei Múzeum 13.00-15.00 Zene, hirdetések, Várszínpad 15.00-15.10 Aerobikus torna, Várszínpad 15.10-15.20 Sporttánc ? New Step Dance, Várszínpad 15.20-15.30 Népzene, Várszínpad 15.50 Magyar folklórmusor, Maros Muvészegyüttes, Várszínpad 16.00 Interaktív gyakorlatok, Outward Bound, Somostető 16.00 Kerekasztal: pszichoanalízis, jel, irodalom, Ardealul Kiadó 16.00 "Orbán-Orbán" emlék boxgála, Sportcsarnok 16.20-16.30, Cigány folklórmusor, Várszínpad 16.50 Román folklórmusor, az Azomures kombinát Sireagul együttese, Várszínpad 16.00 I.Ülésszak: Szimpózium az amb-róziai egyházról, előadó: Cezare Alzati, a pisai egyetem professzora; vitavezető: dr. Pompiliu Teodor egyetemi tanár II.Ülésszak: Az együttélés diplomáciája Erdélyben, a Vártemplom gótikus terme 17.20-18.00 Német folklórmusor, Várszínpad 17.40-18.00 Elektronikus popzene, Várszínpad 18.00-18.30 Könnyuzene: Fabio Melano (Olaszország), Várszínpad 18.30-19.30 Countryzene: a régeni Country Boys együttessel, Várszínpad 19.30-20.30 Rendkívüli könnyuzene- musor: NADINE (Scoala vedetelor), Várszínpad 20.00 Diapozitív-bemutató: Tutajjal a Fekete-tengeren, Szekeres Gerő, Outward Bound, Stúdió terem 20.30 Kaszkadőrbemutató, Pandúrok sugárútja 20.30-24.00 Diszkó, Várszínpad Június 27., szombat 9.00 Teniszturné, Az Orvosi Egyetem pályája 9.30-10.30 Helységtörténeti vetélkedő, Várszínpad 10.00 SMURD (Rohammentők) ? demokrácia és emberélet-mentés, Ion Antonescu sétány (Bulevárd) 10.30-11.00 Folklórmusor, Boróka együttes, Várszínpad 11.00 Futballmeccs, kisdöntő, Ví-kendtelep 11.00 Tudományos ülésszak, vár, gótikus terem 11.00 Ökológiai kiállításmegnyitó, vár 11.00 Maroskeresztúr múltja és jelene ? kiállításmegnyitó, Kultúrpalota, Maris terem 11.00 Folklórmusor, a marosszentannai Fântânita együttes, Várszínpad 12.00 Ünnepélyes biciklifelvonulás, Antonescu bulevárd 12.00 Folklórmusor, Vadrózsa együttes, Várszínpad 12.00 Folklórmusor, Alunis együttes, Várszínpad 13.00 Futballmeccs ? döntő, Ví-kendtelep 13.00-14.30 A minifutball-bajnokság győztesének díjazása, Várszínpad 14.30 Folkzene, Kővirág együttes, Várszínpad 15.00 Pro Rock Show: Kronos, Tanag-ra, Emptiness, Bronx, Twilight, Nemira, Tornado együttes, Várszínpad 16.00 Interaktív gyakorlatok, Somostető 16.00-20.00 Karaoke ? street-ball turné, főtér 17.00 Könyvbemutató: ERDÉLY MA-GYAR EGYETEME II. kötet, az unitárius templom gyulésterme 17.00-17.10 Zene, hirdetések, Várszínpad 17.10-18.00 Zene, humor (Maris, Ing. 2000, Bony együttes), Várszínpad 18.30 A teniszturné díjkiosztása, az Orvosi Egyetem sportpályája 18.30-19.10 Zene, hirdetések, Vár-színpad 19.10-19.30 Divatbemutató, Várszínpad 19.30-20.30 A TALISMAN együttes musora (könnyuzene), Várszínpad 20.30-22.00 Sorin Chifiriuc & Roata ? blueskoncert, Várszínpad 22.30-22.40 Zene, hirdetések, Várszínpad 22.30 Tuzijáték 22.40-24.00 Diszkó, Várszínpad Június 28., vasárnap 9.30 Egyházizene-koncert, Marosvá-sárhelyi Filharmónia, Várszínpad 10.00 Ökumenikus istentisztelet kórusok részvételével, Nagy István Kórus, Bernády Kórus , Soli Deo Gloria Kórus , Várszínpad 11.00 A papság hozzájárulása a Maros vidéke szellemi és muvelődési életéhez a XVII-XIX. században címu szimpózium megnyitása, Megyei Múzeum 1998http://www.hhrf.org/nepujsag/98jun/98napok.htm |
||
| Fodor
Sándor (S.): Séta a Marosvásárhelyi Napok egyik színhelyén Népújság, L. évfolyam 112. (13899) sz. 1998. június 11. csütörtök A Marosvásárhelyi Napok iránt megnőtt az érdeklődés. Sokan jelezték érkezésüket vidékről, külföldről, akik számára ? de sok esetben a vásárhelyieknek is ? hasznos útbaigazítást jelent a rendezvények környezetének, ennek a több évszázados városrésznek a megismerése. A változatos műsorok nagy részét a 900 m hosszú fallal körülvett, közel négyszáz éves, festőien szép Vár udvarán tartják. Ide régebb csak a Kapubástyán át juthattak be, s csak a XIX. és a XX. században nyitottak új kaput a Bulevárd felől és a Vargák bástyája mellett. Az utóbbi bejárathoz dr. Bernády György díszes feljárót építtetett, de azt 1962-ben lebontották és felcsérélték a jelenlegi lépcsőzettel. A rendezvényre érkezőket a régmúlt időket idéző épületek, bástyák és a templom fogadja. A szabálytalan ötszög alakú vár hét bástyája ? a Kapubástya (ahova most a város történetét bemutató múzeum részlegét rendezték be), valamint a Báthori, a Vargák (1620-ból), a Szűcsök és Lakatosok (1629-ből), a Kádárok (1632- ből), a Mészárosok (1656-ból) és végül a Szabók bástyája (1640-ből) masszív falaival ma is ámulatba ejti a szemlélőt. Építését 1603- ban kezdte el Székelyvásárhely népe, az idegen hadak 1600, 1602-es pusztítása után Borsos Tamás, Nagy Szabó Mihály tanácsára, és csak 1653-ban sikerült azt befejezni, pedig 1616 után Bethlen Gábor, Erdély fejedelme is besegített az építkezésekbe. A vár 1704-ben a kurucok kezére került, majd az 1711-es nagymajtényi fegyverletétel után osztrák katonaság vette át, s így 1962-ig csak katonai célokat szolgált, a templom kivételével. A Vártemplom a vár legimpozánsabb gótikus épülete, melyet a XIV. sz. első felében a Ferenc-rendi szerzetesek kezdtek építeni és az bizonyos, hogy a XV. sz. végén a templom már készen állott. Az 57 m hosszú templom épségben megmaradt szentélye középgótikus, míg a főhajóban az 1600, 1602-es idegen hadak rombolása és az 1658-as tatár pusztítás váltak utáni átépítések következtében a barokk motívumok uralkodóvá. Falai között az idők folyamán megfordult Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc és 37 országgyűlést tartottak benne. A marosvásárhelyi reformátusok 1556-ban vették birtokukba a templomot, a város protestáns hitre való áttérésekor. A torony melletti épületegyüttessel egykorú klastromban hozták létre 1557-ben a Schola particulát, ami a későbbi Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Líceum őse volt. A templom magas, tömör tornyából a város csodálatos panorámája tárul elénk, de kedvet kapunk arra is, hogy a vár körül elidőzzünk, s kívülről is megszemlélhessük azt az erősséget, amit eleink építettek, s ugyanakkor megismerjük azokat az épületeket, szobrokat, melyek virágfüzérként veszik körbe a Várat. A Kapubástyán kilépve (a Vár főtéri oldalán) a valamikori Darvas-allén vezet az utunk, mely kellemes sétahelye volt a marosvásárhelyi közönségnek, de a Bernády-korszakban ezt a részt átrendezték, fákkal ültették be. E gondozott zöldövezet szomszédságában kiemelt helyen találjuk dr. Bernády György városépítő polgármester szobrát, Bocskay Vince alkotását, melyet a város kegyeletből állított 1994-ben az emlékére. A szobor előtti részről megtekinthetjük az 1797-1803 között épült empirbe átmenő barokk stílusú Teleki-házat ? ahol 1849-ben Bem tábornok főhadiszállása volt ?, majd a XVIII., illetve a XIX. században empir-biedermaier stílusban épült Haller- és Bornemissza-házat, végül az 1623-ban épült barokk stílusú Nagy Szabó Ferenc- féle házat (jelenleg a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia épületet), melyek sajátos hangulatot kölcsönöznek ennek az ódon városrésznek. Innen utunkat a Bernády téren folytatjuk, azon a részen, amiről Mikolai Tóth István rajza alapján Nagy Sándor 1824-ben metszetet készített. Ezen láthatjuk a belső várudvart, a belső várfalakat a gyilokfolyósókkal, a kaszárnyaépületeket, a templomot, s a külső várfal melletti keresztet, valamint egy patak árkát, mely a Somostető vizét szállította a főtéren át a maroz felé. Itt van a múlt század második felében épült klasszicizáló újbarokk stílusban a Kárnász ház (ma fizetéses Poliklinika). A tér legmagasabb részén az 1930-ban felállított, majd 1957-ben újraállított Al. Papiu Ilarian mellszobrát, Ioan Faur Schmidt alkotását láthatjuk és itt találjuk az 1914-ben szecessziós stílusban épült Állami Leánygimnázium, ma Al. Papiu Ilarian nevét viselő líceumot. Sétánk befejező részét a Kádárok és a Mészárosok bástyája közötti útszakaszon folytatjuk, ahol 1803. június 12-én a vár melletti színpadon a kolozsvári hivatásos színház tartott bemutató előadást, amit 1820-ig rendszeres előadások követtek, míg a Vár parancsnoka azt be nem tiltotta. Ezen a helyen épült fel a századfordulói városrendezés idején Radó Sándor városi mérnök tervei szerint szecessziós stílusban a Polgári Fiúiskola (1906) és a Gróf Széchenyi István Felső Kereskedelmi iskola (1908-1914), melyben jelenleg a Petru Maior Egyetem tevékenykedik. A Mészárosok bástyája előtt Kőrösi Csoma Sándor szobra, Dabóczi Mihály alkotása hívja fel magára a figyelmet, amit 1962-ben helyeztek át a Bernády György által létrehozott sétány mentére. Így érkezünk vissza a szerzett élményekkel a várudvarra, mely az 1962-es restaurálások és a múlt évi felújítási munkálatok nyomán alkalmassá vált egy olyan rendezvény megtartására, mint a Marosvásárhelyi Napok. Könyvészet 1. Orbán Balázs: A Székelyföld lírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból IV. kötet, Pest, 1870, Ráth Mór kiadása. 2. Kiss Pál: Marosvásárhely története. Kiadta Petri Károly könyvkereskedő, Marosvásárhely, 1942. 3. Tonk Sándor: A marosvásárhelyi vár. Erdélyi műemlékek 7/1994. 4. Farczády Elek: A marosvásárhelyi református egyház vázlatos története. Erdélyi magyar református naptár, 1941. |
||
| I. Bernády Napok 1998 | ||
polgármester
emlékezete Bernády Napok Marosvásárhelyen Lokodi Imre
- Felkérem a Megválasztott Polgármester urat, tegye le a hivatali esküt! Mindenki fölállt, és mély csönd lett a teremben. A tanácstitkár a főispán baljára került, egy irattartóból kiemelte az esküszöveget. A Megválasztott Polgármester a közgyulés és a főispán elé lépett, esküre emelte jobbját, és ahogy a titkár olvasta a szöveget, kicsit rekedtes, emelt hangon mondotta utána: — Én, doktor Bernády György..." — írja le Marosi Barna Megbolygatott világ címu könyvében az 1902. március 8-i marosvásárhelyi polgármester- választásról szóló kisvárosi hangulatot. A négy év híján 100 éve történt választással a provinciális kispolgári maradiság helyett Európa felé mutató város kezdett kiemelkedni a vidéki sárból, s ez egyértelmuen dr. Bernády György polgármesternek köszönhető, akinek városteremtő értékeiről, halálának 60-ik évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi dr. Bernády György Közmuvelődési Alapítvány a polgármesteri hivatal támogatásával a Bernády Napokon emlékezik meg. Az október 16-án és 17-én zajló eseménysorozat fontosabb rendezvényeiről Bulyovszky Loránd kuratóriumi alelnök tájékoztatott. Hogy olvasóink is idejében előzetes tájékoztatást kapjanak a hagyományteremtő napokról (az alapítvány szándéka, hogy minden év októberében méltóan megemlékezzen a nagy névadó személyiségről), közzétesszük a koszorúzási ünnepséggel kezdődő rendezvénysorozat eseményeit. Bernády György sírját és szobrát Borbély László kuratóriumi elnök és Fodor Imre polgármester koszorúzza meg. Itt jegyezzük meg, hogy azok a szervezetek, intézmények és magánszemélyek, akik így akarják kegyeletüket leróni Marosvásárhely egykori markáns személyisége előtt, jelezzék koszorúzási szándékukat az alapítvány székhelyén, a Bernády Központban. Október 16-án délelőtt a Kultúrpalotában megnyílik a Megyei Képtár Bernády György gyujtötte képanyagából rendezett kiállítás, majd a Tükörterem előtt felavatják a polgármester mellszobrát, Hunyadi László szobrászmuvész alkotását. Ugyanaznap este az egykori Városháza (tehát a mai prefektúra) nagytermében tudományos ülésszakra kerül sor, amelyet a kuratóriumi elnök, és a polgármester nyit meg, előadók lesznek Dan Fisus, Keresztes Gyula muépítészek, dr. Ágoston Albert, Sipos Lajos, aki személyesen ismerte Bernádyt, Simon Endre festőmuvész, Mészáros József. A palota üvegfestményeiről a budapesti Gellért Katalin tart muvészettörténeti előadást, Keseru Katalin megújuló várostörténeti beszámolót tart, a megyei kulturális felügyelőséget Cornel Moraru képviseli. Október 17-én Ki mit tud? diákvetélkedő lesz Bernády koráról, városáról a Bolyai liceumban, ahol a polgármester középiskolai tanulmányait végezte, majd gondnok volt, és ahonnan indult a gyászmenet, mert az egykori református gimnáziumban ravatalozták fel a halott polgármestert. A dr. Bernády György Alapítvány székhelyén korabeli kéziratokból, fényképfelvételekből nyílik kiállítás. Az ünnepi esten előadást tart a kor kiváló ismerője, Marosi Barna író, Spielmann Mihály történész, színmuvészek olvasnak fel részleteket a polgármester leveleiből és kézirataiból. Fellép a Nagy István Ifjúsági Kórus, ifj. Csíky Boldizsár, B. Molnár Tünde orgonamuvész. Résztvevőként jelen lesznek külföldi meghívottak, jeles személyiségek. Nyilván előzetes híradásunkban nem térhetünk ki részletesen valamennyi beharangozott előadásra, a Napokhoz kapcsolódó eseményre, mindezekre a rendezvénysorozat idején részletesebben visszatérünk. (Tekintettel arra, hogy a rendezvénysorozat jelentősebb anyagi áldozatot követel, az alapítvány szívesen fogad bárkitől pénzbeli adományt az esemény minél színvonalasabbá tételére.) A szervezés, a háttér is köztudottan kemény munkát igényel. Akik részt vállaltak a rendezvénysorozat megszervezésében: Keresztes Gyula muépítész, Molnár Dénes grafikus, Virág György, a megyei tanács alelnöke, Kovács Levente, a Szinmuvészeti Akadémia Szentgyörgyi tagozatának vezetője, Csíky Boldizsár zeneszerző, Nagy Miklós Kund szerkesztő, Simon György tanár, Csepregi András (egyedi képeslap- gyujteményét kiállításra adja) Bálint Zsigmond, Pálosi Ferenc fotósok, Vincze László képzőmuvész, Gaál Kornélia és Bónis Johanna (múzeum), Bálint Hajnal (Bernády Ház) és természetesen, akik a Bernády Napok lebonyolításában oroszlánrészt vállaltak: Borbély László kuratóriumi elnök, Bulyovszky Loránt alelnök, Fodor Imre polgármester.
|
||
| IV. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 1998 | ||
| V.
Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár L. évfolyam 224. (14011) 1998. november 7. szombat Kultúrigény és a föníciaiak találmánya A Kolozsváron megjelenô Muvelôdés folyóirat 50. születésnapja alkalmából Szabó Zsolt fôszerkesztô bemutatta Kós Károly és Szentimrei Jenô Kaláka Kalendárium az 1925 esztendôre címu könyvét, a sokoldalú muvész és politikus Kós Károly meg a költô Szentimrei Jenô olyan négykezesét, amelyben a nép felé nyitó polgári radikális értelmiségiek, néppárti politikusok ama bizonyos erdélyi gondolatot próbálják térben és idôben körülhatárolni a legközérthetôbben és mégis a legmagasabb színvonalon. Bemutatta továbbá a Muvelôdés Antológia-kötetét is, amely a folyóirat ötesztendôs keresztmetszetét adja, válogatás a közelmúlt, 1990-1994 félszáz lapszámából. A szerkesztôk remélik, hogy nem marad a nyakukon, lesz folytatása is, mert ötkötetesre tervezik az antológiasorozatot, a fél évszázad keresztmetszetét. Ugyanitt került sor Szabó Bálint:Történelmi tartószerkezetek felújításelmélete címu kétnyelvu könyv bemutatására is. A színház protokolltermében Egyed Emese a Mentor Kiadónál megjelent Csönd címu verseskönyvét dedikálta, a kiadó bemutatta W. Shakespeare:Coriolanus kétnyelvu (angol—magyar) kötetét Jánosházy György fordításában. A csikszeredai Pallas-Akadémia könyvbemutató estéjén báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptjeit Kozma Mária írónô, Bözödi György: Földreírt történelem esszékötetét Nagy Pál, Kiss István: Vizek sodrásában c. dokumentumregényét Gazda József, Vita Zsigmond: Enyedi évek, enyedi emberek kötetét Dávid Gyula irodalomtörténész,Veress Dániel Vékára tett mécses. Írások, arcok Erdély múltjából könyvét Kozma Mária méltatta. Kiss István dokumentumregénye Erdély egyik legszebb falunevét viselô kis mezôségi település Szépkenyeruszentmárton szórványmagyarjainak e századi szétszóratását, megfélemlítését, pusztulását beszéli el a családregény mufajában, Gazda József szerkesztésében és gondozásában. Bözödi György egyik legkiválóbb erdélyi ismerôje, Nagy Pál beszélt a Székely bánja könyv szerzôjérôl. Veress Dániel (nem jött el) tudományossággal megírt, ugyanakkor érdekfeszítô olvasmányát Kozma Mária méltatta, akárcsak Vita Zsigmond nagyenyedi emlékeirôl szóló könyvét Dávid Gyula. Egy letunt kor gasztronómiai érdekességeit hozza vissza a kiadó Szilvássy Karola receptjeivel. Egyrészt a konyhában, másrészt az irodalomtörténeti könyvespolcokon a helye. Tegnap déli 1 órakor a csíkszeredai Pallas-Akadémia bemutatta Sütô András: Hargitai vadászkalandok címu kötetét, a Kossuth-díjas író dedikált. A Kriterion Kiadó történelmi témájú könyveit Sebestyén Spielmann Mihály író-történész, a Kincses Könyvtár sorozat köteteit Kovács András Ferenc mutatta be. A protokollteremben a Pallas- Akadémia Kiadónál megjelent Kovács András Ferenc—Tompa Gábor Depressio Transylvaniae könyvét Egyed Péter és Kozma Mária ismertette az olvasókkal. Láng Gusztáv Kivándorló irodalom címu könyvét dedikálta. A "házisátorban" lapunk munkatársa, Bölöni Domokos az Impress Kiadónál megjelent Dégi Gyurka pontozója címu regényét dedikálta. Sajnos, valamennyi könyvbemutatón, szerzôi dedikáláson mondhatni kevés volt az érdeklôdô. Nincs pénz a méregdrága könyvekre, mondták el nagyon sokan, már az elsô napon. Ma már a kultúrigény is a föníciaiak átkos találmányával jár. A könyvvásár további eseményeirôl, zárónapjáról hétfôi
lapszámunkban tájékoztatunk |
||
| III. Marosvásárhelyi Napok 1999 | ||
| II. Bernády Napok 1999 | ||
| http://www.hhrf.org/nepujsag/99nov/9nu1101.htm | ||
| IV. Marosvásárhelyi Napok 2000 | ||
| III. Bernády Napok 2000 | ||
| V. Marosvásárhelyi Napok 2001 | ||
| IV. Bernády Napok 2001 | ||
| VI. Marosvásárhelyi Napok 2002 | ||
| V. Bernády Napok 2002 | ||
Bodolai
Gyöngyi:
2002. Bernády Napok megnyitása
Népújság, 2002. október A Bernády-napok rendezvénysorozat egyik ünnepélyes pillanata volt, amikor, a valamikori polgármester által épített közigazgatási palotában leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az alapítvány kuratóriumi tagjai, RMDSZ- képviselők és szenátorok - ugyanis a Kultúrpalotában épp akkor ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács, és természetesen marosvásárhelyi magyar lakosok is szép számban. Szombat reggel, tehát sor került a dombormű ünnepélyes leleplezésére, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagyromániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Mert, mint mondta, annak idején a polgármester Bernády György nem engedte a nagyapjának, hogy tejet áruljon a városban. Beszédében Borbély László épp erre a momentumra hívta fel a figyelmet, hogy bár elszigetelt esetről van szó, az ilyenek elkerüléséért van még tennivaló. Hangsúlyozta, szükség lenne román nyelven is megjelentetni, hogy mit is tett a városért Bernády György, mert a "tudatlanság időnként szörnyeket szül". Tovább kell folytatni Bernády munkáját, mondta, és reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. Virág György, a megyei tanács elnöke üdvözölte
a kuratórium kezdeményezését, hogy a Bernády György- domborművet
elhelyezze és leleplezze a közigazgatási palotában. Mint mondta, Bernády
láthatatlanul is minden alkalommal eszükbe juttatja, mit kellene tenni,
s milyen távol vannak attól, amit ő tett. Az incidensre utalva hangsúlyozta:
azt mutatja, hogy a polgármester nemcsak életében kellett megküzdjön ellenségeivel,
halála után is ellenség veszi körül. A Cuvântul liber lapot idézve, amely
összehasonlította Emil Dandea és Bernády György tevékenységét mondta,
hogy még ennek a lapnak a vezetője is elismeri, amit annak idején a magyar
polgármester a vásárhelyiekért tett. |
||
Bögözi
Attila: Az építő ember dícsérete
|
||
| VII. Marosvásárhelyi Napok 2003 | ||
| VI. Bernády Napok 2003 | ||
Nagy
Botond: Eredményhirdetés a Bernády Napokon
A verseny első fordulóján résztvevők a város négy leghíresebb épületébe kellett ellátogassanak, ahol a szervezők által kiosztott kérdőívek 35 kérdésére választ kaphattak. - Már nyolcan visszahozták a kérdőíveket és a helyes válaszok alapján kirakott puzzle-t - mondta a szervező. - Először csak száz gyerekre gondoltunk, ezért a négy épületben - a Teleki Tékában, a Kultúrpalotában, a Vártemplom irodájában és a Bolyai Farkas líceumban - puzzle-darabokat is elrejtettünk, amelyeket kirakva a régi városképnek egy múlt század eleji rajza bontakozik ki. Száz kirakósunk volt, és mivel a később jelentkezőket sem akartuk kizárni, nekik csak kérdőíveket osztogathattunk. A verseny lejártával azonban mindenki kap puzzle-t is az ajándékcsomag és díszoklevél mellé. A vetélkedő sikere elsősorban azon múlott, hogy a gyerekek - 5-8. osztályos diákok - látták, nem a száraz tudásanyagot kérjük számon tőlük, hanem ismereteket szeretnénk átadni úgy, hogy ebben ők is aktív résztvevők legyenek. Minden épületben voltak embereink, akik segítettek a versenyzőknek, ha azok ennek szükségét látták. Megadtuk a lehetőséget a gyerekeknek, hogy saját szakállukra nyomozzanak, és ha nem sikerült választ kapniuk, akkor kérdezhessenek. Itt nincs első, második, harmadik helyezett, úgy gondoljuk, mindenki egyformán nyertes, aki részt vesz a vetélkedő első fordulóján. A második fordulóra mindazok jelentkezhetnek, akik részt vettek az elsőn, itt azonban már lesz első, második, harmadik díj, lesz könyvészeti anyag, és nem a városismeret, hanem dr. Bernády György életének, munkásságának ismerete dönti el a verseny kimenete- lét. Egy négytagú zsuri (elnöke Keresztes Gyula) fogja a második forduló kérdőíveit értékelni, döntetlen esetén pedig külön kérdések alapján születnek majd meg a helyezések. Az első forduló csütörtökön, október 23-án ér véget, a második fordulóra pedig október 24-én, pénteken reggel 9 és 10 óra között lehet beiratkozni a Bernády Házban, ott kapják kézhez a kérdőíveket. A második forduló időtartama 24 óra, október 25-én, pénteken, szintén reggel kilenctől tízig kell leadni a kitöltött kérdőívet, tíztől kezdődik az elbírálás, majd tizenkettőtől, a Bernády Napok rendezvénysorozat keretében az eredményhirdetés és nyilvános díjkiosztás. Régi szándékot valósítottunk meg a verseny megszervezésével. Noha már eddig is voltak városismereti témájú vetélkedők, mindegyik teremben zajlott, mi pedig megadtuk a lehetőséget az egyéni utánajárásra, kutatásra, és ezt értékelték a gyerekek. Azt szeretnénk, ha megismernék a várost, hogy később is felelősségteljesen viszonyuljanak hozzá, így kezeljék történelmét. Reményeink szerint lesz folytatása. |
||
| VIII. Marosvásárhelyi Napok 2004 | ||
| VII. Bernády Napok 2004 | ||
| Nagy
Botond: Dr.
Bernády György terem és békeidők sanzonjai Népújság, 2004. október 27., szerda Minden marosvásárhelyinek nem tudnia kellene, hanem tudnia illene dr. Bernády Györgyről, az arisztokratikus, mégis puritán szellemiségű egykori városvezetőről, aki megteremtette azt az utat, amelyen keresztül Marosvásárhely azzá és olyanná vált, mint ami és amilyen. A Kultúrpalota, a Megyeháza, az aszfaltozás és csatornázás, a híres vendégek elsőként városunkba csábítása, a polgárosodás kiterjesztése, a mezőváros polgárvárossá tétele mind az ő nevéhez fűződik. Emlékének adózva alakult ki évek során a hagyomány, miszerint minden évben Bernády Napokat rendeznek Marosvásárhelyen. A kulturális műsorokkal, emlékplakett-átadással, vetélkedőkkel, kiállításokkal tűzdelt kétnapos eseménysorozat nem titkolt célja: az emlékápolás mellett az újabb generációk megismertetése a város mindmáig legnagyobb karizmájú, stílusos és karakán egykori polgármesterével, akinek még árnyékába sem állhatnak a (többek között jelenlegi) városvezetők. A Napokat hagyományosan a Dr. Bernády György Alapítvány szervezi, Borbély László parlamenti képviselőt, az alapítvány elnökét kérdeztük a várható eseményekről. - Október 29-én és 30-án kerül sor a rendezvénysorozatra, amelynek fontos minden momentuma - mondta az elnök. - Péntek délután öt órától indulnak a Napok egy, a Bernády koráról szóló, zsűrizés alapján kiválasztott, negyedórás film bemutatásával, majd Bálint Zsigmond fotókiállításán vehetnek részt az érdeklődők, ahol egy album is bemutatásra kerül - mindez fél hat körül kezdődik. Szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor a Bernády-szobor előtti megemlékezésre, amelyet idén kis művészi műsor is tarkít, hiszen tíz éve leplezték le az alkotást. Ezután a Bolyai líceumban, illetve a Bernády Házban vehetnek részt az érdeklődők a Bernády-vetélkedő döntőin. Mint ismeretes, megpróbálunk a fiatal generációknak is betekintést nyújtani a Bernády-korabeli Vásárhely életébe, tudásukat mérhetik össze a versenyen, amely komoly díjakkal jár. A Bernády Házban a hetedik-nyolcadik osztályos tanulók, a Bolyai Líceum amfiteátrumában a 9-12. osztályosok versenyeznek a díjakért. A bolyais vetélkedő után pedig emléktáblát leplezünk le az amfiteátrum falán, és avatóünnepséget rendezünk: a helyiséget ezentúl Bernády György Teremnek hívják. Az elnevezés hátterében a polgármester évekig tartó kollégiumi főgondnoksága áll. Délután hat órától pedig a Kultúrpalotában rendezünk ünnepi műsort, ahol Selmeczi György meghívott vendég a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeivel közösen lép fel: az előadáson Bernády korabeli dalok, sanzonok, könnyebb melódiák hangzanak el, reméljük, sikerrel: mindenkit szeretettel várunk. A műsor keretében adjuk át a Bernády-emlékplakettet: hagyományainkhoz híven az átadás pillanatáig nem áruljuk el a kitüntetett kilétét, annyit azonban lehet tudni, hogy ez évben is olyan személyiség kapja, aki sokat tett a városért, a magyarságért, és aki ezt teljes mértékben megérdemli - zárta szavait Borbély László. Szintúgy, ahogy dr. Bernády György életműve és emléke megérdemli azt, hogy minél többen jelen legyünk e rendezvényeken. |
||
Bernády
Napok a hét végén (n.
b.) A napi programok: október 29-én, pénteken 17 órától a Bernády Házban a Dr. Bernády György (1864-1938) dokumentumfilm-pályázat nyertes művét díjazzák és vetítik. Bemutatják Bálint Zsigmond Karácsonytól pünkösdig című fotóalbumát, s kiállítás nyílik a fotóművész képeiből; október 30-án, szombaton 10 órától a református temetőben megkoszorúzzák Bernády György sírját. 10.30 órától a Bernády téren a polgármester köztéri szobrának megkoszorúzására kerül sor. Fellép a Bernády kórus, beszédet mond Borbély László. 11 órától a Bernády Házban a VII-VIII. osztályosok, illetve a Bolyai líceum amfiteátrumában a IX-XII. osztályosok Bernády- vetélkedője zajlik. A rendezvény 18 órakor a Kultúrpalotában folytatódik, ahol átadják a Bernády-emlékplakettet A Múzsák fellegvára címmel tartanak zenés emlékezést Bernády korára, múltidéző slágerekkel, örökzöld melódiákkal, Selmeczi György zeneszerző, előadóműész és vendégei: Nagy Dorottya, Szabadi Nóra, Kárp György, Ördög Miklós Levente és Sebestyén Aba színművészek előadásában. A szervezők minden látogatót, hagyományápolót, városát szerető érdeklődőt szeretettel várnak. |
||
Bernády Napok - 2004 október 29 péntek Ma kezdődnek az egykori polgármester emlékét idéző marosvásárhelyi rendezvények. A Dr. Bernády György Közmuvelődési Alapítvány kuratóriuma szervezte eseménysorozat első napján, ma 17 órától a Bernády Házban vetítik le a városatyáról és életmuvéről készült pályadíjnyertes rövidfilmet, ugyanott nyílik meg Bálint Zsigmond fotómuvész kiállítása és kerül közönség elé a fotós Karácsonytól pünkösdig címu albuma. Szombaton délelőtt 10 órakor a református temetőben koszorúzás Bernády síremlékénél, majd fél 11-kor a Bernády téren rövid megemlékezés a polgármester 10 éve felavatott szobránál. 11 órakor a Bolyai líceumban emlékplakettet helyeznek el a Bernády Györgyről, a kollégium főgondnokáról elnevezendő amfiteátrumnál. Ugyanott zajlik a középiskolások Bernády-vetélkedője. Az általános iskolásokén a Bernády Házban lehet részt venni, szintén 11 órától. Délután 6 órakor a Kultúrpalota nagytermében lesz majd a Bernády-emlékplakett ünnepélyes átadása és zenés szórakoztató musor, amelynek programját külön ismertetjük |
||
Nagy
Bontond: Élni,
túlélni, reménykedni... Hetedszerre nyitották meg, és hetedszerre is nagy sikernek örvendett a Bernády Napok rendezvénysorozat. A szervező, az egykori városépítő polgármester, dr. Bernády György nevét viselő közmuvelődési alapítvány ezúttal is kitett magáért és a közönségért: volt rövidfilmpremier, fotóalbum-bemutató, fotókiállítás- megnyitó, emléktábla-avatás, vetélkedő, koncert a hagyományos koszorúzási ceremónia mellett, mindez pedig a Bernády korának jegyében. Péntek délután kezdődtek a napok egy, Bernádyról szóló vadonatúj rövidfilm bemutatójával. A dr. Bernády György Közmuvelődési Alapítvány pályázatot írt ki a polgármester életét, munkásságát bemutató film elkészítésére. A három beérkezett pályamu közül a zsuri Fekete Hajnal alkotását ítélte a legjobbnak. A hangulatos, korabeli és jelenlegi fotókkal, városképekkel, dramatikus jelenetekkel tuzdelt filmet Borbély László parlamenti képviselő, az alapítvány elnökének nyitószavai vezették fel (a felvezető egyúttal a Napok megnyitójául is szolgált), majd oklevelet adott át a rendezőnek. Az est második momentumaként Bálint Zsigmond fotómuvész albumának bemutatója zajlott a Bernády Házban. Nagy Miklós Kund méltatásában elmondta, hogy a muvész ezúttal nem színes fotóit gyujtötte össze, hanem azokat, amelyek fekete-fehérben vallanak az erdélyi magyar dramatikus népszokásokról. A kitunő minőségu kiadvány minden sora, felvétele valamilyen népszokáshoz kötődik. Barabás László néprajzkutatóval járta a fényképész a falvakat, sokszor az átkos időkben is (húsz évvel ezelőtti fotók is helyet kaptak az albumban) és örökítette a néplélek mozzanatait. Ahogy Gálfalvi György írta bevezetőjében: leletmentő képek ezek: ,,Életes képek Bálint Zsigmond muvei. Élnek és segítenek élni. Derure és bizakodásra hangolnak. Elhitetik velünk, hogy leszünk.'' - írta Gálfalvi György. A fotóalbum képeinek kiállítás-megnyitóján (Bernády Ház, emeleti galéria) Barabás László beszélt arról, hogy milyen az ember, amikor ,,fogja a figura'', amikor játszani van kedve. - A népszokás és közösség kölcsönösen feltételezik egymást, a népszokások azonban lassan eltunnek. Sokat felújítottak közülük, mégis eltunőfélben vannak. A dokumentumgyujtés és fotózás külön utakon jár. A dramatikus népszokások azok, amelyek létrehozhatják az együttmuködést - mondta Barabás László. ,,Nem élhet az ember belső deru és harmónia nélkül. Az élet rendje és rendetlensége nélkül. Élni, túlélni, társakra találni, reménykedni'' - Szombaton, a rendezvénysorozat második napján a résztvevők és szervezők közösen koszorúzták meg dr. Bernády György szobrát és református temetőbeli sírját, majd a Bernády- vetélkedő döntőire került sor. A 7-8. osztályosok a Bernády Házban, a 9-12.-esek a Bolyai líceum Bernády Termében. Szombattól az iskola amfiteátrumát hívják így. A vetélkedő előtti, terembeli emléktábla- avatót Bálint István, az iskola igazgatója nyitotta, aki elmondta, nagyon régi vágya valósult meg az emléktábla-avatással. - Bernády olyan szinten tervezte a múltban a jövőt, hogy az a mai napig érvényes. Ezenkívül több évtizedig volt az iskola főgondnoka. Mindig példaképemnek tekintettem - mondta Bálint István. Az amfiteátrum, most Bernády György Terem falán levő emléktáblát Borbély László leplezte le. A vetélkedő (részletesebben egy következő lapszámunkban) után, szombat délután koncertre került sor. Selmeczi György meghívott vendég, és vásárhelyi barátai, Nagy Dorottya, Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente és Sebestyén Aba színmuvészek Bernády korabeli mudalokat, sanzonokat adtak elő a teltházas kultúrpalotabeli nagyteremben. Élmény volt hallgatni a közönség együtt éneklését, és igazat kell adnunk Selmeczinek, aki az egyik nagy sikeru sláger után bekonferálta: ,,Látják, hölgyeim és uraim? Mi ez? Egy iszonyú giccs. De milyen hangulata van...!'' Sikeres volt a rendezvénysorozat, és reménykedésre ad okot, hogy ennyien eljöttek a rendezvényekre. A látottak, a lélekszám alapján Bernády polgármester még nyugodtan tervezheti égi városait, nincs oka aggodalomra. Reméljük, ez nem is változik.. |
||
| X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2004 | ||
2004.
november 11-13. X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Az idei a tizedik lesz. 1994-ben kezdődött szerényen, de nagy lelkesedéssel, könyvbarátok és önkéntesek munkájával, majd a siker nyomán fejlődésnek indult, idén pedig jubilál: a tizedik évfordulót ünneplik szervezők, látogatók egyaránt. Igen, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról van szó, amelyre november 11-13- án kerül sor, a hagyomány szerint idén is a Nemzeti Színház előcsarnokában (megnyitó: november 11- én, délelőtt 10 órakor). Káli Király István íróval, a Mentor Kiadó igazgatójával, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökével beszélgettünk a céh szervezte eseményről, mintegy előzetesként. Mint megtudtuk, az idén is az eddigi hagyományoknak megfelelően szervezik meg a könyvvásárt. Lesznek író-olvasó találkozók, sor kerül könyvbemutatókra, és kiadók is bemutatkoznak. Részt vesznek romániai magyar könyvkiadók, magyarországiak, szlovákiai és újvidéki magyar kiadók, valamint néhány hazai román könyvkiadó. A szakmai díjat ez évben is a Romániai Magyar Könyves Céhhez tartozó kiadók könyvei közül a legszebb nyeri el, november 11-én este fél héttől a Stúdió Színházban pedig irodalmi estre kerül sor. A meghívottak között találhatjuk Parti Nagy Lajost, Garaczi Lászlót, Szilágyi Ákost, Varró Dánielt, a musort Keresztény Tibor vezeti majd. Az idei vásár megszervezését a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Román Muvelődési és Egyházügyi Minisztérium és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala támogatja, médiatámogatók az Erdélyi Riport és a Népújság. A rendezvény naponta 9 és 18 óra között tart nyitva, és idén újdonsággal is szolgál: a jubileumi alkalom kapcsán minden tizedik vásárló ex-librises jutalommal térhet haza. Két hét múlva tehát perselybontás várható.. |
||
| X.
Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár VI. évfolyam 268. (15838.) sz. 2004. november 13., szombat
Különös fauna és flóra, természetellenes táptalaj, elfajzott közeg tenyészete. Bölöni Domokos újabb kötetében is ilyen világot tár az olvasók elé. Meghurcolt, elesett, önmagukkal meghasonlott, csalódott emberek történetét meséli, elkorcsosult egzisztenciák, kettétört karrierek, eltorzult jellemek árnyképét vetíti elénk, történeteit hol a személyiségromboló diktatórikus rendszer léleknyomorító évtizedeibe, hol a rendszerváltás utáni társadalmi káosz gyökértelenségébe ágyazza. Arról ír, amit jól ismer, s talán a leginkább meg is tapasztalt valamennyi szépírónk közül: a kollektivizálás s a mindent és mindenkit korrumpáló következô évek talajt vesztett falujáról, illetve a karakter- és idegpróbáló utóbbi idôszakról, a csalók, ügyeskedôk, szélhámosok paradicsomáról, a megváltozott körülmények közt helyüket, életük értelmét nem találók, a városba szakadt lecsúszottak, elszegényedettek drámájáról. Hangvétele nem tragikus, hozzáállását többnyire megértô empátia, ironikus, humoros témakezelés jellemzi. Ez teszi karcolatait, tárcanovelláit bölönisen olvasmányossá. Persze, a korábbi könyveiben már megkapóan kimuvelt balladai megjelenítéseire is találunk példát. De ez a kivétel, a helyzetteremtés és a jellemrajz humora, a szerzô névadó leleménye, nyelvi, szójátékos inventivitása az, ami mostani válogatását döntôen meghatározza. Motor Guszti, Sóder Misi, Kolhoz Dani, Difuzor Józsi, Dufla Bircsi, Nyérca Filon, Csurdé Zsiga, Picula Lica, Kajla Minya és sok hozzájuk hasonló kisember e rövid prózai írások hôse s az írói rokonszenv alanya. Az egykori falusi kiskirályok, a pártaktivisták, tanácselnökök, milicisták csak annyiban érdeklik a szerzôt, amennyiben közvetlenül befolyásolták fôszereplôi sorsát, ilyenkor viszont nem kegyelmez nekik, akkor pláne nem, ha kiderül, sikerült átmenteni a mentenivalójukat a vidék mai valóságába is. Furcsa egyébként, hogy Bölöni semmit se szépít, távlatosan mégis megszépülnek azok a nehéz idôk. Talán mert benne volt az író gyermek- és ifjúkora? Alighanem ez is számít, hiszen a sztorik többségét nem távolságtartó objektivitással, hanem a keretbe többé-kevésbé észlelhetôn önmagát is behelyezve fogalmazta meg. Mint a tárcanovellák esetében általában, itt is érdekesen keveredik fikció és realitás. Ráismerni vélünk helyekre, emberekre, Bölöni szülôfalujára, szukebb-tágabb pátriájára, ifjúsága, tanítóskodása Küküllômentéjére, tanárkodása Korondjára, a Sóvidékre, és sokszor talán nem is tévedünk. De jelen gyujteményében az elôzô könyveinél erôteljesebben kér teret a város, abban is a gyökértelenek, a blokklakók elsô nemzedéke és a náluk is reménytelenebbek, a munkanélküliek, a gondok elôl az alkoholba menekülôk, a kocsmafilozófusok, a bögrecsárdák tarkabarka populációja. Ez már inkább az újságíró Bölöni asztala, a begubózottakat is könnyen szóra bíró, az elzárkózó lelkeket is megnyitó beszélgetôtársé, aki a jelek szerint mindenki nyelvén jól ért, azokén is, akik az emigráció, az áttelepülés útját választották, attól remélve gyógyírt problémáikra, ám sem ott, sem itt nem érzik otthon magukat, errôl azonban szemérmesen hallgatnának. Szerzônknek róluk is bôven van mondandója. Sajátos "szociográfia" Bölöni Domokos nyolcadik kötete, találó portrét villant föl benne saját magáról is. Érdemes figyelnünk erre is. Nagy Miklós Kund |
||
| IX. Marosvásárhelyi Napok 2005 | ||
| VIII. Bernády Napok 2005 | ||
| X. Marosvásárhelyi Napok 2006 | ||
| IX. Bernády Napok 2006 | ||
| XI. Marosvásárhelyi Napok 2007 | ||
| X. Bernády Napok 2007 | ||
| XII. Marosvásárhelyi Napok 2008 | ||
| XI. Bernády Napok 2008 | ||