Marosvásárhely egyházi építészeti emlékei
 
Római katolikus egyház építészeti emlékei
Református egyház építészeti emlékei
Unitárius egyház építészeti emlékei
Evangélikus egyház építészeti emlékei
Izraelita egyház építészeti emlékei
Görögkeleti és görög katolikus egyház építészeti emlékei
Temetők


Római katolikus egyház építészeti emlékei


A Keresztelő Szent János Plébániatemplom (Főtér 60) A ferencesek kiűzése után (1556) a hívőknek nem volt templomuk 1707-ben a jezsuiták ideérkezéséig, ők építettek a plébánia udvarán egy kis kápolnát - melyben még II. Rákóczi Ferrenc is hallgatott misét. Majd 1728-ban megvásárolták Nagy Szabó Ferenc emeletes sarokházát és 1764-ben fejezték be a kéttornyú templomuk építését. A templom Scherzer Bálint jezsuita terve szerint, Hammer Konrád kolozsvári építész kivitelezésében készült el. A zártsorú egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozatokkal van lefedve. A dongaboltozaton levő festett képek tárgya Mária mennybemenetele és a Háromkirályok. (Festette Szirmai Béla). Főhomlokzatát erőteljes főpárkány tagolja, efölé emelkedő két torony főpárkánya - az óra számlapjánál - részben íves, a torony homlokzatát két-két széles lizéna díszíti. A két nagy torony sisakja tipikusan barokk kiképzésű és a harmadik kis torony is hasonló formájú. A különböző nagyságú és formájú ablakok íves záródásúak. A főbejárat kőkiképzése és íves szemöldökpárkánya kihangsúlyozza a a homlokzat középső rizalitját, felette egyházi jelvény kőbe faragva. Az ettől jobbra és balra levő melléknyílások feletti félköríves falfülkében egy-egy szobor áll. A baloldali ajtó szélfogóba vezet, a jobboldali mögé az orgonakarzatra felvezető lépcsőt tették. A templom belső kialakításánál az alkotók a művészet valamennyi ágát igénybe vették, gazdagon díszítették a falakat, a fő-és mellékoltár fülkéket, boltíveket. Az orgonakarzat a főbejárat fölött van, orgonáját Monus Tamás helyi lakos adományozta 1762-ben. A főoltár nagy korintoszi oszlopos felépítménye a boltozatig emelkedik és impozánsan foglalja keretbe a közel 9 négyzetméter oltárképet, melyet Apelles Wienensis készített. A főoltárt Haller János adományozta 1754-ben. A dongaboltozaton levő hatalmas mennyezeti kép, a megnyílt égboltozat és a felhőkön lebegő alakok a templombelső térhatását növelik. A szószék Schuchbauer Antal kolozsvári művész alkotása. A szószék mellvéde alatt ülő négy apostol szobra gróf Bethlen Miklós ajándéka 1763-ban készült. . A színes ólomberakásos festett ablakok későbbi alkotások, (Paul Troger munkája) melyeken a mester a magyar szentek életéből vett történeteket jelenített meg. A templom alatt befalazott kripta van.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 54-55. old.

Galéria

 

Ajtólap felirata:
DOM. EXTRUCTA A. RESTAURATA A: 1933-35


Templom belső részlete (háttérben Apelles Wienensis oltárképe) , mennyezeti freskó
(Szirmai Béla: Mária menybemenetele, Háromkirályok)

 

 

 

 

 

Márton Áron püspök mellszobra az udvaron, szószék (Schuchbauer Antal alkotása) részletek
(négy apostol szobra Bethlen Miklós ajándéka 1763-ból)

2000 júniusában a Katolikus Napok rendezvénysorozat keretein belül felavatott Deus Providebit Ház
(Katolikus Tanulmányi Ház) udvarán Márton Áron mártír püspök mellszobrával
(Izsák Márton szobrászművész alkotása).

 

 

 

 

 




Szent Miklós plébánia templom. Székelyvásárhely első temploma, mely ma már nyomtalanul eltűnt. A mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, a Régipiac mögött, mellette plebániális iskolával, papilakkal és temetővel együtt. Nagyságáról és formájától korabeli okiratok nem tesznek említést, de feltételezhető, hogy román stílusban épült. Létezését csak a tér és a térről kivezető széles utca neve, a Szent Miklós utca őrizte meg, melyet később Gecse Dánielnek neveztek el. Romanus nevű plébánusa pápai tized címen 1332-ben 4 dénárt küldött. A reformáció után a templom hívő nélkül használaton kívül állt, romosodott, majd nyomtalanul eltűnt. A reformátusok 1602-ben leégett várbeli templomuk tetőzetét, a plébánia templom cserepeivel pótolták. A jezsuiták templomuk építéséhez a plébánia köveit is felhasználták. Egy kődarab maradt fenn, mely a plébánia templomban a bejárattól balra, a sekrestye lábazati falában található (75x44 cm beépített faragott kő), mely három római harcost ábárzol.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 13-14 old. .


A Ferencesek építkezései. A Várdombon épült a Szent Ferenc rend szerzeteseinek első templom-épületegyüttese, melynek legrégebbi része a kolostor. 1557-ben a reformátusok tulajdonába került a gyermekek iskolai nevelését tanítómesterek végezték, a kolostort Schola Particulának nevezték. A máig fennálló részét, melyet 1985-ben restauráltak - a keresztboltozatot visszaállították a földszinten emiatt gótikus terem néven említik - a reformátusok iskolának és gyűlésteremnek használták. A XVIII. sz. -ban az osztrák katonaság raktárnak használta. A XIX. század elején miután a katonaság ezt az épületrészt szabaddá tette, egy lakást alakítottak ki az emeleten. 1940-41-ben az egyház a kertet is visszakapta, újabb átalakításokkal, belső falépcsős feljárokkal, a helyiségek boltozatainak megsemmisítésével két lakás került kialakításra.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 14-15 old.
A Nagytemplom szentélye, gótikus terem, régitemplom szentélye

A régi templom. A ferencesek kolostora mellé építették úgy, hogy a templomhajó déli fala a kolostorral közös falként állt. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul és hosszanti falait támpillérek és csúcsíves, mérműves ablakok tagolják arányossá. Hogy az építkezéssel mennyire jutottak el nem tudjuk, a kolostor és a hajó közös fala ma is látható, ebből úgy tűnik, hogy ereszmagasságig juthattak el. Sajnos a templomhajó területét az 1988 évi helyreállítási munkák során lebetonozták, az alapfalak a beton alá kerültek. A Nagytemplomot ma Vártemplomnak emlegetik. A reformáció kora Székelyvásárhely lakosainak az új hitre való átállása 1556-1579 között történt. A reformáció hívei a Szent Miklós templomot, majd a ferencesek templomát is birtokukba vették. Az új vallás követelményeinek megfelelően mindent eltávolítottak onnan, ami a régi vallásra emlékeztetett, ki tudja mennyi felbecsülhetetlen, pótolhatatlan művészi alkotást semmisítettek meg. A későbbiek során a reformátusok igyekeztek a templomokat régi szépségükben megőrizni.

A Nepomuki Szent János kápolna Nepomuki Szent János Csehország védőszentje (a prágai Károly-híd korlátján is ott áll szobra), a hidak szentjeként tisztelik. Marosvásárhely és környéke lakóit többször is sújtotta pestisjárvány, egy ilyen után építették fel a kápolnát, a hajdani Híd utca sarkán, ott áll ma a Mezőgazdasági Középiskola. 1930-ban még állt az épület és a benne levő szent szobra és a gazdasági iskola építésekor bontották le.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 28. old.


A Ferences barátok temploma és kolostora (Főtér 10) A régi templom ma hiányzik a város főteréről, csak magányos tornya emlékeztet a "Barátok templomára", A reformáció idején a mai Vártemplomukat elvették és csak a XVIII. sz. -ban telepedtek le újra városunkban. Petky család adományából 1745-1747 között felépítették kolostorukat és templomukat, melyet csak 1777-ben tudtak végleg befejezni, a tornyot pedig 1802-ben, A kolostor mögött a barátok zöldségeskertje terjeszkedett, az udvaron a négyosztályos elemi iskola épülete állott, csak fiúgyermekek oktatására. A templomot a piaci házsor vonulatában helyezték el. A kétszintes kolostor árkádos folyosói, a stukkódíszes cellái és szobái klasszikus barokk stílusban készültek. A templom belső kiképzése a barokk finom ízlésében készült, boltozatos mennyezeteinek és falainak díszítő festése szakavatott mesterek munkái. A templom padlózata alatt téglából készült sírbolt van. Ezt az egész komplexumot a Nemzeti Színház építésekor teljesen lebontották, kegyeletből a tornyot az alatt levő kriptasorral meghagyták. Az ólomba foglalt színes üvegfestményeit a Szabadság úti új római katolikus templom építésekor annak ablakaiban helyezték el. A templom mögötti területen az un. Papok kertje, majd Lázár Ödön pihenő- és szórakóztató park volt (1948-ban épült szabadtéri színpaddal)
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 31. old.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 46 old.

Jézus Szíve
Szent István
Szent Imre
1971-ben a Színház tér kiépítésekor lebontott ferences templom pótlására Gyenes Tibor műépítész tervei alapján kialakították a Fuvaros utcai templomot, egy 1941-42-ben épült autószerelő műhely egyik helységéből, amely Munkás néven moziként is üzemelt. A lebontott templom 1899-ből származott ablakfestményeit és szobrait ide helyezték át. Az új templomot 1972-ben szentelték fel.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, II. kiadás Impress Kiadó, Marosvásárhely, 155 old.

 

A minoriták temploma és rendháza (Köteles Sámuel 2) A minoriták hajdan a város életében fontos szerepet játszottak, de a reformáció elterjedése után, elhagyták városunkat. A feljegyzések szerint 1726-ban visszatelepedtek gróf Keresztes József várbeli házába. 1740-ben Széles Mihály telkén Lobkovitz herceg, Erdély katonai parancsnokának védnöksége alatt megalapítják klastromukat. 1741 és 1767 között felépítették barok stílusú templomukat Páduai Szent Antal tiszteletére. Ezt a szentély jobb oldalán lévő tábla is tanúsítja. A Nagypiac fölé emelkedő domboldalon épített egyhajós templom magasságával uralta a magaslatot. Torony nélkül épült, külső kiképzése egyszerű, belső díszítésének vonalvezetése a barokk jegyeit viseli. A templomhoz közvetlenül kapcsolódik a rendház, hangulatos celláival és boltozatos szobáival. Csak 1902-ben épült a sisak nélküli torony, egy évre rá még bővítették a rendházat egy hosszú homlokzattal. 1973 ill. 1994-ben a templomot feljavították. A templom alatti kripában, jelentős vásárhelyi polgárok nyugszanak.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 30. old.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 68. old.



Református egyház építészeti emlékei

A református Vártemplom


Gecse utcai kis templom

Református parókia épülete a Gecse utcában
Gecse Dániel utca 22. szám
A református Kistemplom ( A XIX. sz.elején épül Kistemplom helyén a Református Egyházközösség 1628-ban a szegények részére ispotályt építettek a Sásvári család egy hajadon tagjától (Benkő Károly) hagyatékából kapott területen. A XVII. század elején az ápolda mellé Kolozsvári Szőcs Dániel költségén kis méretű fatemplomot építettek, melyet a korabeliek Külsőtemplomnak neveztek. Egy 1767-es okirat szerint Ispotály templomnak említik. 1788 után az ispotály gondozását a város vezetése vette át, de az ispotály épülete, a fatemplom, a kántori, papi, harangozói lakás, valamint az elemi iskolaház az egyház tulajdonában maradt. Az elöregedett épület helyére 1815-ben kezdtek hozzá egy empire stílusú, új templom építéséhez, a falazási munkálatok 1818-ra befejeződtek, de pénzhiány miatt a templom fedetlenül állt, míg végül 1829-ben a torony magasításával és díszítőmunkálatok (Schaffner Ignác kőművespallér munkája) befejezésével a templomot 1830. július 11-én adtak használatba. A szabadságharc után 1854-ben az épületet katonai kórházként, majd raktárként használják, 1856. október 5-én szentelik fel újra. A széles utcára merőlegesen elhelyezett, félköríves fallal végződő egyhajós templomba a bejárat a magasba emelkedő toronytest boltozatos helyiségén át történik. A toronytest két oldalán a hajó szélességében nagy karzat készült, az orgona részére pedig az ellenkező végében egy kisebb méretű. A torony törtsíkú, homorú-domború tetőzete ívesen követi a nagy kiülésű főpárkány óra feletti vonalvezetését. A kevés de finom vonalú dísszel kialakított homlokzatok a késői barokk-empire stílusban készültek. A homlokzatokat dórfejezettel ellátott lizénák osztják mezőkre, ezek tengelyében egyszerűen keretelt, félköríves ablakok állnak. A bejárati kapu kerete kőből faragott. A templombelső kialakítása, az ablakok füzérdíszei és keretezése, valamint az öt mezőre osztott mennyezet stukkódíszítése a kivitelező Schaffner Ignác jó ízlésére vall. Az orgonát 1855(66?)-ben helyezték el a karzaton. A bejárat feletti táblán olvasható: "Menjetek bé az Úr kapuján Hála adással". A Lantos András tervei alapján épült magas tornyában lévő négymázsás harangot Nemes dániel, míg a 10 mázsás harangot 1929-ben özvegy Páll Domokosné ajándékozza az egyházközségnek férje és fiai emlékére. 1938-ban a templommal szemben iroda és papilak épül.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 1998, 37-38 old.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 71-72. old.

 


Unitárius egyház építészeti emlékei

Az unitáriusok imaháza (Gecse Dániel utca 15) Az 1571-ben Marosvásárhelyen tartott országgyűlésen mondták ki, hogy Isten igéje szabadon prédikálható - mellyel megerősítették az unitárius vallás befogadását. Marosvásárhely lakóinak több mint fele unitárius hitre tért. Feljegyzések szerint szép templomukat és iskolájukat mely a Fazekas és Szent-Miklós utca sarkán állt, Mihai vajda és Basta csapatainak pusztítása megsemmisítette. Ennek következtében a hívek száma lecsökkent, 1843-ig templomuk sem volt. 1849-ben Benkő Pál ügyvédtől megvették a Fazekas utca és szent-Miklós utca sarkán lévő telket, amelyre 1869-ben néhány hónap leforgása alatt imaházat és ahhoz csatlakozó épületszárnyat építettek, melyben előbb "Mátyás király"-hoz címzett vendéglő, majd 1920-tól kezdve az "Oroszlán" vendéglő működött. 1929-1929-30-ban az egyházközség tagjainak adományából, Halmágyi János esperes vezetésével, felépítették a mai látható nagy templomukat az imaház és a vendéglő épülete mellé. A tervező Petrovits Kálmáén mérnök, a vállalkozó Bustya lajos, az épításvezető Lénárd Imre volt. Erre emlékeztet a bejáratnál lévő emléktábla. Az "Anno 1697" -es körfeliratot viselő 25 kg-os harang, a marosszentkirályi egyház tulajdona volt.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 38. old.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 74. old.

Marosvásárhelyi unitárius templom
Nagy László: 70 éves az Unitárius templom (Népújság, 2000. nov. 17.)

 


Evangélikus egyház építészeti emlékei
Az evangélikusok temploma (Régikórház utca 5) 1818-ban hozták létre első egyházközségüket Nagypiac és a Hajós- köz sarkán, majd a papilakás egy részét 1829-ben templommá alakították. A század közepén a hívek száma kb. 200 volt, nagyrészt elmagyarosodott szászok. 1862-ben a templomot megnagyobbították, 1902-ben bővítették a lelkészi lakást és egy kis tantermet is létesítettek. A fokozatosan növelt épületet egységes tetőzettel fedték be. A Hajós köz felöli homlokzatnál a tetőzetre egy tornyot építettek. A térre néző ablakok csúcsívesek voltak, két homlokzata klasszicizáló neogótikus képet mutatott. A Rózsák tere rendezésekor a templomot és a szomszédos házakat lebontották, az Egyház részére a Régikórház és a Toplica utca sarkán levő lakóházat templommá és lelkészi lakássá alakították, a régi templom tornyát teljes egészében ráépítették a templom tetőzetére. A templomot elmúlt években német anyagi segítséggel átépítették.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 39. old.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, old.

 



Izraelita egyház építészeti emlékei

Az izraelita hitközség zsinagógája (Iskola utca 21) Az ortodox hitközség 1857-ben építette az első zsinagógáját az Iskola utca 5 szám alatt. A kisméretű, szabadon álló épület utca fele néző klasszicista homlokzata, magas oromzatával és szerény díszítésévek is a jellegzetes zsinagóga külsejét mutatta. A Nemzeti Színház építésekor 1972-ben az épületet lebontották. A hitközség lélekszámának gyors növekedése szükségessé tette egy új zsinagóga építését, melyet 1898-ban Gartner Jacob bécsi építész tervezett ugyancsak az Iskola utcában a 21-es szám alatt, kivitelezője Soós Pál vállalkozó volt. Az épület az utca vonulatától hátrahúzva áll, homlokzata szimmetrikus tengelyében áll a nagy és magas centrális kupola, míg a főhomlokzat két sarkára egy-egy kisebb méretű keleties kiképzésű és díszítésű kupolát helyeztek. A belső tér világítását a félkör záródású és kerek rózsaablakok biztosítják. Főhomlokzatán héber betűs felírat, a kupolák csúcsain Dávid-csillag. A zsinagóga közelében a Baross Gábor utca sarkán több tantermes iskolát építettek, melyet az államosítás után ma általános iskolának használják.

(Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 26-40 old, részletek)
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, old.


Ortodox egyház



Görögkeleti Székesegyház

Görög katolikus templom

Görögkeleti Székesegyház . A Bodor -kútja helyén épült 1925-1934 között, a belső díszítéseket 1986-ban fejezték be. A képen látható freskón a Jézust bántó emberek magyaros jellegű ruhákban, a Jézusért aggódó síró emberek román népi ruhában vannak ábrázolva (sic!)

Görög katolikus templom. 1926-1936 között építették. A háromszög alaprejzú területen épült templom kupolája a Szent Péter székesegyház kisméretű utánzata. 1948-tól a görögkeleti vallásúak birtokába került.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II kiadás

A görög katolikus Kőtemplom (Román templom utca 11) A XVIII. sz-ban a város románajkú lakosai is templomépítkezésbe kezdtek. Mária Terézia engedélyével 1750-ben Grecu Andrei görög kereskedő költségén előbb egy fatemplomot építettek a város peremén melyet tűzvész pusztított el 30 év múlva. 1792-1794-ben annak helyén épült fel a ma is álló Kőtemplom Topler János építész kivitelezésében, barokk stílusban. Az egyhajós templom szentélye félköríves záródású, bejárata a nyugati homlokzat alá emelt magas torony földszinti boltozatos előterén át vezet. A belépő elé a keleti vallásra jellemző misztikus templomi hangulat és kép tárul. A templom oltárterét a hívektől az ikonosztát - ikonokból álló oltárfal - választja el. Az ikonok sajátos előírások szerint ábrázolják Krisztust, Szűz Máriát, a szenteket és azok életének jeleneteit, melyeket fára, üvegre temperával, olajfestékkel festettek aranyozott vagy ezüst rámákba helyezve. A sírokkal körülvett templomot a gyorsan növekvő város utcái vették körbe. A második világháború óta a görögkeletiek (ortodoxok) használják, korabeli bútorzatát kicserélték keményfájúra és gazdagon díszítették faragott motívumokkal.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 32. old.

A görögkeletiek Fatemploma (Román templom utca 13) Az ortodoxok 1793-ban engedélyt kaptak templomépítésre, melyet Constantin Hadji Stoina görög kereskedő adományából 1794-ben fejeztek be. Külső képe katolikus templom benyomását kelti, de belseje tipikus román templom, a misztikusan megvilágított ikonosztáz szentképei és azok aranyozása, a szentély falaira festett szentképek, a falak mentén elhelyezett padsorok a mindenkori román templom hagyományait őrzi. A fatemplomon népi építkezés hatása is felismerhető, így a fedett (torony alatti) léckerítéses tornác. Alaprajza a templom hossztengely mentén elhelyezett előtérből, templombelsőből és szentélyből áll. A templombelsőt nem a szokásos fal választja el, hanem csak egy faragott gerendákból kialakított tömör könyöklőfal. A két rész padloszíntje különböző. Barokkos tornya nagy magasságával és karcsú finom vonalvezetésével a korabeli erdélyi magyar egytornyos templomok mintájára készült. A favázas, nyolcszögletes barokk tornyot négyszög alaprajzú toronytestre helyezték és kilátója fölé a bizáncí stílus hagymatetős gömbje került és zsindelyekkel fedték be A templom díszítése egyszerű, a deszkaboltozat felületét olajfestékkel kék színűre festették és színes képekkel díszítették. A szentély falain a Szentháromság képe, angyali üdvözletek képei, különböző bibliai történetek, valamint főpapok portréi, az ikonosztázon szentek ábrázolásai, a 12 apostol képe, a dongaboltozaton a Világmindenség Ura és Szűz Mária képe. A nagyon rossz állapotban levő fatemplomot 1957-ben restaurálták teljes egészében. 1988-89-ben a templomot egészében felemelték és 120 cm magas betonfalra helyezték. A templom körül levő régi sírkövek archaikus képet nyújtanak, - ma műemlékként tartják nyílván.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 34. old.


Temetők
A temetők hiteles történetírók!
Évtizedekig vitatták Erdély földjének hovatartozását..a hamis érvekkel szemben,
a magyar sírkő volt a koronatanú. Az idegen elvette az iskolát, a templomot, a völgyben idegen szó hangzott, de a temetők a dombon magyarul feleltek az idegen zsivajra, a fejfák magyarul sóhajtottak a nagy Istenhez....
(Cs. Szabó László: Erdélyben,1940)


A református temető ravatalozó épülete Erdély legrégebbi temetőszínje-ravatalozó épülete a reformátusok temetőjében áll, régi sírok környezetében, régi sírkövekkel körülvéve. Téglalap alakú, eredeti talpgerendáit terméskőből rakott alapfalakra helyezték és arra állították zömök faragott cserefa oszlopait és az azokat összetartó koszorúgerendákat, melyek a födémgerendákat tartják - a négysíkú tetőszerkezetet zsindellyel fedték. A régi mestergerendán a felírat: "Istenünk dicsőségére, tiszteletére, az néhai és boldog emlékezetű Méltóságos Úr T.N.Széky Teleki Mihály özvegye T.N.Vér Judit asszony ecclésiánkhoz konferált beneficiumából építette tekintetes Halmágyi Mihály Uram bíróságában 1698-ban." Alatta: "Aediles Georgius Tőke et Johannes Gombkötő arhi.Toth.Gas.Patóházi Geor, Kenyeres" A ravatalozó kétoldalt nyitott, az átépítés után a huzat miatt a hátsó, északi részt téglával befalazták. Két-két zárható ravatalozó kamra van. A szószék és a hangvető a barokk idők szép asztalos-munkája. A hangvetőm egy felírat van: "Elvégeztetett dolog az emberek között, hogy egyszer meghalnak és azután ítélet legyen."
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 23. old.

Református temető híresebb sírjai (feltöltés alatt)
Borsos Tamás (1566-1634) Dósa Elek jogtudós (1803-1867)
Bolyai Farkas matematikus (1778-1856) Mentovich Ferenc filozófus (1819-1879)
Bolyai János matematikus (1802-1860) Bustya Lajos építész (1868-1933)
Gecse Dániel orvos (1768-1824) Antalffy Endre orientalista (1877-1958)
id. Szász Károly nagyenyedi, majd ref. gimn. tanár (1798-1853) Simó Géza tanár, szerkesztő (1870-1946)
Zágoni Aranka György az erdélyi Nyelvmívelő Társaság alapítója (1737-1817) Farczády Elek tudós-tanár (1890-1974)
Kibédi Mátyus István Marosszék első főorvosa (1742-1778) dr. Czakó József orvos (1895-1975)
Ziegler Károly városi főorvos (1801-1849) dr. Kótay Pál orvosprofesszor (1910-1986)
dr. Bernády György polgármester (1864-1938) Tótfalusi József Vártemplom lelkésze volt 41 éven át (1897-1957)
dr. Bodolla Ferenc ügyvéd, királyi főügyész, ref. egyház főgondnoka (1868-1948) bethleni gróf Bethlen Gábor a család utolsó férfi sarja (1914-1980)
   
   
   
   
   
   
   
   

A honlapon látható képeslapok Gáll József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gáll J.