Egykor Udvarhelyszék. 1333-ban Villa Bybuch néven szerepel. A falu közepén, a főút mellett emelkedő, alacsony kőfallal körülvett templom középkori eredetű, többszörös átalakítás után mai formáját 1897-ben nyerte el. Az eredetileg azonos szélességű hajóból és szentélyből álló épületet 1794-ben nyugati homnlokzati toronnyal (a kőműves és ácsmunkákat brassai Sáfrány Ferenc végezte), 1897-ben pedig a déli portikusz helyére épített újabb résszel gazdagították (a kőművesmunkát Fülei Nagy Gyula, az ácsmunkát Szász Ferenc, az asztalosmunkát bibarcfalvi Benedek Pál végezte). Az övpárkányokkal tagolt toronytestet lizénák fogják közre, óraíves koronázópárkányáról gúlasisak emelkedik. A torony alsó részét déli és nyugati oldalán köpenyfal erősíti, a déli oldalon bejárat nyílik a toronyaljba. A nagy ablakokkal tagolt déli szárny homlokzatán nyílik a főbejárat. A templom belseje síkfedésű, a hajó Ny-i felében fakarzat, a szentély záródásban orgonakarzat áll. Középkori építészeti elemeket már sehol sem találunk, de a megállapítható hajóméretek és az Orbán Balázs által leírt félköríves déli kapu alapján valószínünek tartjuk, hogy a falu első temploma a XIII-XIV.sz fordulója táján épült. A toronyban két harang van: 1797-ből és 1956-ból. A nagyobbik, AZ ÉLŐKET HIVOGATOM A HOLTAKAT ELSIRATOM - 1956-os feliratú, egy 1874-es harang újraöntéséből maradt fenn, a kisebbik -melyet egy 1638-ból való harangból öntötték- felirata:

"...SUM, ECLAE REF. BIBARTZFALVIENSI 1797 ME FETZIT JOHANES KÜS".

A templom freskói a hajó északi falán a XV.század elejéről származnak, részben mészréteg fedi őket, részben elég rosszul restaurálták 1972-ben. Először Orbán Balázs és Dávid László írja le:

az északi fal majdnem egész felületét a Szent László legenda tölti be, díszes keretelés közé fogva. A 4x8 m-es falfelületet elfoglaló freskókat a kőfalazat vakolatára festették. Nyugat felőli részén sem a keresztdísz, sem a kezdő jelenet nem maradt meg. A felső keresztdísz levélmotívumokkal kitöltött rombuszokból áll. A két sorban megjelenített legenda választódísze váltakozó színezésű, egymást átható körök sorából áll. Első jelenet a Kihallgatás: ebből ma három ló és három sisakos alak látszik. A falkép 6 m hosszú további részén egyetlen mozgalmas képpé komponálva három jelenetet láthatunk: a Felvonulás egyben már az ütközet jelenete is, mely a már nagyon töredékes Üldözés jelenetbe megy át zsúfolt alakjaival. Itt kivehető a király és fehér lova és a leányrabló vágtató kun sötétebb lovával. A háttér itt két fának a koronája. Az alsó képsor első képe csonka, valószínű a Párviadal, a megmentett lány lehajló alakjával. Következik a kun lefejezésésének jelenete nagyon csonkultan. A festéknyomok a fal további részén is fellelhetők, de a pihenő király jelenete ma már nem látszik.