I. Béla és lengyel felesége fia. László részt vett Salamon megkoronázásán, amihez apja és bátyja, Géza mellett ő is beleegyezését adta. Ezt követően András és Béla között kiéleződtek az ellentétek, s 1060-ban László is Lengyelországba menekült. Innen lengyel sereggel tértek vissza, s legyőzték Andrást. 1064-ben Salamon és Géza megosztoztak az országon. Géza a hercegség bihari részének ügyintézését Lászlóra bízta. 1071-ben gyökeres fordulat következett be Salamon és Géza viszonyában, s László ingadozás nélkül bátyja mellé állt. Salamon bukása után Gézáé lett a trón, László pedig hercegséget kapott. 1077 tavaszán, Géza halálát követően őt választják meg királynak. Királyságának első éveiben ellenkirálynak kell tekinteni, mivel törvényesen Salamon volt megkoronázva. Tárgyalni kezd vele, majd fegyveresen lép fel ellene. 1081-ben Salamon lemond a királyságról, s a koronát átadja Lászlónak. 1082-ben azonban újra szervezkedik ellene, s felkelést szervez. László elfogja Salamont, ki ekkor Visegrádon lesz fogoly. Innen a besenyők közé menekül és Bizánc ellen harcolva 1087-ben meghal. László 1083-ban szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. 1091 tavaszán elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát. A birtokba vett területek élére királyként unokaöccsét, Álmost választotta. Közben az országot kun betörés érte, ezért kénytelen volt visszatérni. A horvát

hódítások miatt László végleg elszakadt a pápától. Horvátország 1076 óta pápai hűbér volt, s ennek most a magyar foglalás vetett véget. A pápa elküldte követét Teuza bíboros személyében, s azt követelte, hogy Álmos, mint horvát király legyen a pápaság vazallusa. Miután ezt megtagadták a II. Orbán pápa nem ismerte el a horvátországi hódítás jogosságát, s teljes szakítást idézett elő Magyarország és a pápaság viszonyában. László válaszul a német császárhoz közeledett. IV. Henrik elismerte Horvátország új helyzetét, mivel László szövetségre lépett vele. 1090-ben László orosz földre vezetett büntető hadjáratot, melynek oka az volt, hogy bosszút álljon az egyik orosz fejedelmen azért, mert segítette a kunokat Magyarország ellen; majd lengyel belviszályokba avatkozott be. Élete utolsó éveiben arra készült, hogy rokona és egykori szövetségese, a cseh Ottó herceg fiainak nyújtson katonai segítséget, de erre már nem került sor, mert 1095-ben meghalt. László királyként senkivel sem kívánt osztozni az uralmon, ezért ekkor a hercegség sem létezett. Feudális törvényei szigorúan védték a magántulajdont. Ha valakit egy tyúk értékén felüli lopáson értek, azt felakasztották, s vagyonát elkobozták. Részletesen szabályozta az egyházi ünnepeket, a templomba járást és a keresztény házasságot. Adományaival, alapításaival és a püspöki szervezet továbbfejlesztésével erősítette az egyházat. Főként neki köszönhető a középkori magyar egyház gazdagsága, anyagi jóléte. Szilárd államot hagyott utódjára, Kálmánra. Lászlót Váradon temették el.

Forrás: http://k2.jozsef.kando.hu/%7Eguczi/TORI/laszlo.htm