Osztrák főherceg, majd cseh és magyar király (1526-1564), utóbb pedig német római császár (1556-1564). Mint Jagelló Anna férje magának kövdtelte a magyar koronát a mohácsi csata után. Szapolyaival szemben magyar királynak választották. Kettőjük harca eredményezte a kettős királyválasztást és az ország három részre szakadását.
- Szapolyai és Ferdinánd (Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet, Elektronikus Kiadás-MEK)
- Mohács és a három részre szakadt ország (Guczi Segment)
- Az ország három részre szakadása (Guczi Segment)
- Kettős királyválasztás (Asbolt Olivér-Leövey Klára Gimnázium)
- kettős királyválasztás Fogalomtár, Sárvári Endre Gyakorló imnázium JATE
- váradi béke
1578-1637 német-római császár, magyar király (1618), cseh király (1617). Vallási türelmetlenségéről híres uralkodó. 1621-ben leverte a cseh rendeket a fehérhegyi csatában. Kiméletlen központosító politikát folytatott, elutasította Bethlen Gábor házassági ajánlatát, amelyben leányát Renata Ceciliát kéri meg. Bethlen Gábor legnagyobb politikai és hadi ellenfele volt1637-1657 között magyar király. A vesztfáliai béke következtében (1648) visszaszorult a Habsburg császári hatalom a német fejedelemségekben. A linzi békében (1645) elismerte a magyar rendi jogokat és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát.
- III.Ferdinánd (Asbolt Olivér-Leövey Klára Gimnázium)
Humanista történetíró, Páduában végezte tanulmányait, Ferdinánd uralkodása (akinek temetésén gyászbeszédet mondott) idején Várad püspöke volt. Báthori István idején Erdély kancellárja volt. Főműve: Comentari de rebus Hungarius 1541 és 1572 között történteket örökítette meg, 20 kötetben.( EP) 1527-ben Zápolyai erdélyi hadai a török szövetségesekkel legyőzik a Ferdinándhoz hű seregeket
.