Bodor
Péter zenélő kútja. Bodor
Péter a legendás hírű székely ezermesterről a hagyomány sok történetet
megőrzött. Erdőszentgyörgyöm született 1788-ban, de élete nagy részét
Marosvásárhelyen töltötte. A Református Kollégiumban, majd a bécsi Politechnikumon
géptanban képezte magát. Visszatérve a városba olyan hidat épített
a Maroson, melyben csak faszeget használt és közel száz éven át fennállt.
A Vártemplom falépcsője, a kibédi 16 regiszteres faorgona
ma is használhatóak, szintén az ő műve. A szabadságharc idején gyutacsgyárat
létesített Kolozsvárott - Bem tüzérségét kapacitálta gyutacs-, golyó-,
meg ágyútervek megvásárlására - sajnos, ott érte váratlan halála 1849-ben.
Házsongárdi temetőkertben van eltemetve. Ami igazán híressé tette a zenélő
kút megépítése volt, mely 1820-22 között készült el. A régi kőkút medencéjére
egy magasított felépítményt készített és arra karcsú faoszlopokon nyugvó
pavilonszerűt emelt, melyet félgömbkupolával fedett be. Ebben a kupolában
helyezte el az órát és a zenélőszerkezetet melyet a víz hajtóerejével
működtetett. Az idő múlására a kupola tetejére helyezett Neptun (Apolló?)
szobor figyelmeztetett, amely 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával
mutatva a pontos időt. A szerkezet hatóránként eljátszott egy-egy dalt,
mely csendes éjszakákon a közeli falvakban is hallható volt - Borosnyai
Lukács János kollégiumi tanár , a püspök unokájának feljegyzése szerint.
Valószínű, hogy ez volt az ország első köztéri órája. A kút a vizét a
várból kapta. Az erődített dombhátról, a folyó teraszáról öblös téglanyilások
gyűjtötték össze a forrásvizet. Levezették a Vargák bástyájával szemközt,
a kis park alatti medencébe, innen facsövön keresztül a Főtérre. A zenélőkút
falazatából négy csövön folyt ki a víz. A kút órája és zenélőszerkezete
1836 decemberéig működött, mikor egy hóvihar ledöntötte a Neptun szobrot.
Valószínű ekkor megy tönkre a zenegép, amit aztán sokáig őriztek a régi
városháza padlásán. A mendemondák szerint Bodor Pétert bankjegyhamisításért
elítélték és ekkor ő vett volna ki egy csavart és rontotta el a szerkezetet.
1911-ben a kútat lebontották. Páll Andor erdélyi születésű gépészmérnök
javaslatára Budapest vezetősége a Margit-szigeten felépíttette a Bodor-kút
pontos mását 1935-ben, de zenélőszerkezetét villanyorgona helyettesítette.
Fodor István: Krónikás Füzetek Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei ,72-74 old., részlet Nagy-Bodó Tibor: Bodor Péter zenélő kútja I. Központ, dec. 14. 2014 Nagy-Bodó Tibor: Bodor Péter zenélő kútja II. Központ, dec. 25. 2014 Nagy-Bodó Tibor: Bodor Péter zenélő kútja III. Központ, jan. 09. 2015 Pál-Antal Sándor: Mesterségem címere: Bodor Péter. Egy zseniális székely elme. Mentor Kiadó, 2015. |
A
honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gáll J.