KRÓNIKÁS FÜZETEK
Fodor István monográfia gyűjteménye
Marosszék és Marosvásárhely sz. kir. város krónikája
Régi, nevezetes épületek és intézmények:
KIRÁLYI ÍTÉLŐ TÁBLA és a kancellisták a régi székely-főváros szellemi, társadalmi életében. MAKARIÁS-HÁZ és II. József császár látogatása. LÁBOS-HÁZ és a róm. kath. középtanoda. SZÉK-HÁZ, vagy vármegyeháza. KÖPECZl TAMÁS HÁZA, a városnak fejedelmi szállásul fenntartott épülete. GÖRÖG-HÁZ/vagy a Takarékpénztár épülete. TELEKI DOMOKOS-FÉLE HÁZ, vagy a Nagypipa. APOLLÓ-SZÁLA. A marosvásárhelyi híres bálok és a Theatrum játszóhelye. ELBA-SZIGET és létesítője: Houchard József. VÁROSI ISPOTÁLY és az alapítványt tevő Viola József, moldovai főorvos pályafutása. RÉGI TANÁCSHÁZAK. ARANYKERESZT VENDÉGLŐ. Gróf Battyhányi Lajos, első felelős magyar miniszterelnök küldöttei a 48-as események előkészítésére."

II. sorozat 7-8. szám. Marosmenti Élet kiadása, 1936-38
 

A Makariás ház
és II. József császár látogatása Marosvásárhelyen.
1773. július 11.

Ki volt József császár, ez helyen jártában,
Nem szálíthatták meg város piacában,
S hogy Ő felségével a sáros fertőket
Kerüljék, mászkálták az oldalt s tetőket.

(Borosnyai Lukács János: Régi és új Vásárhely, 1837.)

Marosvásárhely város krónikájában nevezetes helyet foglal el az a tény, hogy II. József császár erdélyi körútja alkalmával 1773. július 11-én a székely fővárost is meglátogatta. Ezzel a fejedelmi látogatással kapcsolatban a Szentgyörgy utcai Makariás ház, ahol az uralkodó lakott és az épülettel szemközti meredek Palás köz, amelyen keresztül a "kalapos király"-t a várba felvezették, történelmi nevezetességre kapott.
II. József császár marosvásárhelyi látogatásáról az alábbi krónikás feljegyzéseket gyűjtöttük össze:
"1772-ben meghatároztatik, miképpen fogadtassék a várostól II. József császár, kinek útban létéről a tudósítás megérkezett." ( Marosvásárhely város 1773. évi jegyzőkönyvéből.)
"1773-ik esztendőben ide Marosvásárhelyre érkezék II. József Római Császár, a várból kijövén elkisérém a Makariás házhoz, egy éjszaka ott hála, s avval elméne Régenbe, a körül vidék véghetetlen instantiát ada be a Császárnak" (Petri Nagy György timár iparos polgár naplójegyzetei, 1770-1810.)
"1773. július 11-én jött Marosvásárhelyre II. József császár, az úgynevezett Makariás háznál volt szállva a Szentgyörgy utcában. Itt vacsorált, hált. Elment július 12-én jó reggel Besztercére, - Még ezen kívűl kétszer járt Erdélyben: 1783-ban és 1786-ban" (Benkő Károly: Marosvásárhely leírása 1862.
"A Makariás ház ma a ref. Egyházmegye birtokában lévő épület, melyben 1773-ban II. József császár is szállásolt, s ott a találkozás örömére derék felköszöntések közt poharak is ürültek." Székely Néplap, 1866. július 21. 3. sz.)
Összegezve krónikásaink adatait, II. József császár 1773, július 11-én érkezett Marosvásárhelyre. Méltó fogadására a város minden előkészületet megtett. Szállásául a Szentgyörgy utcai Makariás ház, mint a városban akkor a leglakhatóbb épület jelöltetett ki. De mivel ennek a megközelítése a Piac felől, a sártenger miatt lehetetlennek bizonyult és hogy a készültségben álló helyőrség díszszemléjén megjelenhessen, a Makariás házzal szemközti meredek sikátoron: a Palás közön ment fel a várba. A katonai törzstiszteken kívűl a kiséretében volt a város polgársága részéről: alsócsernátoni br. Domokos Antal Maros szék főkirálybírája, Vadadi Nagy Simon alkirálybíró, Gönci János városi főbíró, Petri Nagy György tímármester, továbbá Borosnyai Lukács Simeon, református lelkész, aki a tolmács szerepét töltötte be, mivel ő tudott csak a császárral németül értekezni. A csapatszemle után még megtekintette a várbeli ref. templomot is. Mindössze egy napot időzött városunkban a hatalmas uralkodó; július 12-én jókor reggel tovább utazott Szászrégenen át Besztercére.
A Szentgyörgy utca végén, a bal oldalon lévő Makariás háznak emlegetett masszív kőépületet még 1750 körül a városba telepedett proviant mester Makariás Walles György építtette, aki később a betelepült idegenek kielégítésére egy kezdetleges serfőzdét alapított.
Kevés ideig a jezsuiták itt találtak menedéket. Később eleink jótékony célú mulatságokat és bálokat rendeztek ez épületben. Engel József orvos, a későbbi tulajdonos, 1850 után az ódon épületet, a régi falak épségben tartásával, gyökeresen átépítette.
Ma a református egyházközség tulajdona és így a "Bethlen Kata" református leány-internátus székháza.

Minden jog fenntartva©dr. Flórián Csaba 2004 - 2008