Csapai László * Csáktornyai Mátyás * Cserei Imre * Cserei József * Cserei Mihály
Csernátoni Vajda Sámuel * Csike Borbély József * Csike Borbély László * Csipkés Boldizsár
Csiszár Lajos (gidófalvi) * Csiszár Lajos * Csorja P. Ferenc

Alkirálybíró, 1751-ben marosszéki kir. perceptor, 1781-ben Marosszék alkirálybírója, aki 1775-ben Tompos János, Küküllő megyei főbíróval és Szöts Albert, küküllői alispánnal együtt, saját költségükön két harangot: egy 4 és egy 2 1/2 mázsásat hozattak Pestről 521 mfrt. értékben a marosvásárhelyi ferencrendi templom részére.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

Római katolikus paptanár, plébános, papi tanulmányait 1775-ben, Bécsben végezte. 1779-ben szebeni tanár, 1782-ben a gyulafehérvári papneveldében az egyháztörténelem és szertartástan tanára, 1784-ben szebeni esperes-plébános és gimn. igazgató, majd testvérbátyja, Cserei József halála után, 1809-ben marosvásárhelyi esperes-plébános és a rk. tanoda praefectusa lett és mint c. kanonok halt meg 1815. márc. 6-án, Marosvásárhelyen. A plébániatemplom alatti sírboltba helyezték, plébános előde és testvérbátyja mellé.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

Római katolikus paptanár, plébános, 1779-ben Budán végezte a theologiát, majd 1782-ben a nagyszebeni, később a marosvásárhelyi rk. tanoda tanára és igazgatója, Ferentzi András halálával, 1795-ben az egyházközség plébánosa, a következő évben a gimnázium praefectusa, végül 1806-ban apát és c. kanonok lett. Az ő plébánossága idejére esik az a per, melyet az egyház vezetett be a városi tanács ellen, mert 1798. év márciusában, a városi közönség malmára szolgáló oldalgátnak, az árvíz, valamint a városi elöljárók vigyázatlansága következtében történt elszakadása miatt, a plébánia malma érzékeny kárt szenvedett. A kir. Gubernium júl. 12-én kelt, 5180. sz. alatti végzése alapján, a hoszzadalmas perlekedés kímélete indokából, dec. 15-én a Magistratus kielégítő egyezséget kötött a plébánossal. Meghalt 1809. okt. 24-én, Marosvásárhelyen. A plébániatemplom alatti sírboltban pihen.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

Kir. táblai számvevő. 1760-ban a fksz. kinevezte Berzentzei István helyére a Marosvásárhely várost ellenőrző bizottság elnökévé azzal a szigorú meghagyással, hogy a városi tanács a megküldött rendelkezéseknek minden vonatkozásban magát alávetni tartozik. 1764-ben nagyenyedi br. Szilágyi Sámuel, kir. táblai ülnökkel, a fksz. rendeletéből a városi földek kiosztása körül előállott vitás helyzetben, a tanács ellenére, a polgárság javára döntött.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

A ref. kollégium filozófia-tanára, tanulmányait a nagy-enyedi Bethlen-kollégiumban kezdte, 1767-ben ott végzett, majd a hollandiai egyetemeken tetézte tudását. 1780-ban a székelyudvarhelyi, majd 1785-ben a marosvásárhelyi ref. kollégium tanárává választotta, s így jún. 3-án, Tűri László egyházi főgondnok, mint a ref. főconsistorium képviselője, ünnepélyesen beiktatta tanszékébe. Életében nevezetesebb élménye volt 1783-ban, udvarhelyi tanársága idejében, némely vallási sérelmek ügyében, Kiss Gergely tanártársával együtt kihallgatáson jelent meg II. József császárnál Parajdon. Meghalt hosszas betegség után, gutaütésben, 1803. nov. 12-én, 53 éves korában. Temetése nov. 14-én, énekszóval történt meg. Emlékezetének nov. 20-án áldoztak, amikor Antal János tanár, későbbi püspök imát mondott és Köteles Sámuel tanár emlékbeszédet tartott.
Neje: Intze Zsuzsa, baczoni I. István, koll. tanár leánya, akit özvegységében gr. Teleki Józsefné vett magához Gernyeszegre. Gyermekei: Sámuel, Sándor, Zsuzsa (Milotai Ferenc, udvari prefectus neje) és még egy leánya volt, aki Keserűi Dajka János ref. püspök egyik ivadékához ment nőül.
Megjelent művei:
*Philosophicum tentamen, in quo demonstratur ex natura dei, ejusque attributis lumine rationis cognitis divinam rerum futurarum praescientiam falli non posse, nec tamen libertatem actionum humanarum affigere. Vienna, 1791. 219 l. Elől ajánlás gr. Teleki Sámuelnek.
*Az emberi értelemnek természeti históriája, vagy olyan philosophiai visgálás, a' melly az emberi elmék tulajdonságainak különbségeket és azoknak a' tapasztaláson fundalt okait adja elő. Kolosvár, 1795. (Flögel német eredetije után.)
Sírirata a ref. temetőben:
Itt nyugszik idvezült férje ref. tanár Csernátoni Sámuel mellett Incze Zsuzsanna leányával özvegy Milotai Ferenczné Csernátoni Zsuzsannával és unokájával Keserű Juliannával. Emeltetett emlékezetökre ezen sirkő az 1861-ik évben.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 8. szám

Városi főbíró, már 1740-ben tagja volt a tanácsnak, majd 1764-ben főbírónak választatott. A nevezetes Farkas Borbára elleni boszorkányperben, 1752. ápr. 12-én mint egyik eskető tanácsos szerepelt.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

1740-től városi senator, majd notárius, aki a nevezetes Farkas Borbára elleni boszorkányperben 1752. ápr. 12-én a vallomások jegyzőkönyvét vezette.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 9. szám

Ügyvéd, közügyi aligazgató szül. 1778-ban, a maga idejében jómódú és a város tekintélyes főtisztviselője volt. 1830. október 27-én este, a Szent-miklós utcában orvul lelőtte egy Nagy László nevű polgár, akinek a közügyigazgató, állítólag a feleségét elcsábította. A borzalmas gyilkosság úgy a városban, mint vidéken nagy megdöbbenést keltett és hónapokig nem tudtak napirendre térni a tragikus esemény felett. A város levéltárában vaskos könyv őrzi a rendkívüli bűnügy tárgyalásainak lefolyását, valamint a ferencrendiek házi krónikájában a Historia Domus Franciscanorum-ban is be van jegyezve a tragikus eset ténye. Neje: vadadi Filep Julianna, fia: Sándor a Gecse intézet bizottság tagja.
Sírirata a ref temetőben:
Advocato juris fori utriuhque per magnum Transilvaniae principatum laudatissimo mox summi principis clementia adiuvantibus in fiscalibus vice directori diligentissimo Balthasaro Csipkés de Aranyos Rákos anno domini MDCCCXXX. aetatis suae LII° diebus mensis octobris morte neranda relicta vidua Julianna Filep ...
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 5. szám

Kir. táblai ülnök, jogi szaktekintély, született 1770-ben, meghalt 1856. december 28-án. Neje: Szalántzi Juliánná.
Sírirata a ref. temetőben:
Itt nyugszik az 1856-ba dec. 28-án 80 's ezek közül 46 évet hazai hív és munkás szolgálatba eltöltött igazság szerető nyugdíjazott rendszerénti kir. táblai ülnök, Gidófalvi Csiszár Lajos. Emelteté e sírkövet 44 évi hiv házasági szövetségben véle élt bánatos özvegye őre Szalántzi Julianna.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 6. szám

Építőmesteri oklevelét Budapesten, a Felsőépítőmesteri Iskolán szerezte. 1896-tól négy évi külföldi útja alatt (Párizs, Belgium, Svájc) az Ecole des Beaux Arts-on folytatta tanulmányait. Marosvásárhelyen tervező- és kivitelező irodát tartott fent. Közben Egyiptomba utazva tanulmányozta az egyiptomi ókori építészet díszítőelemeit. Hazatérte után (1911) szorgalmazta a Magyar Tanoncotthon építését, melyet tekintélyes összeggel támogatott. Az I. világháború után vagyonát elvesztette, 1928-1944 között a Tanoncotthon gondnokaként tartotta fenn magát. Közéletben részt vett: vármegyei és városi tanácstag, Építőszövetség elnöke, a Kereskedelmi és Iparkamar tagja, Törvényhatósági Bizottsági tag volt. I. díjat nyert a Kereskedelmi és Iparkamara székházának pályázatán. Ő tervezte és kivitelezte az Építőiparosok szövetségének Székházát és Tanoncotthonát, a Csiszár-házat és villát, Csonka-villát (Sándor János utca), Csiszár-Várady villa (Lajos király utca), Kovács közjegyző házát (Deák Farkas utca). Mint vállalkozó kivitelezte továbbá a Városháza, Állami Gyermekmenyhely, Református Kollégium és Tornacsarnok, Római Katolikus Főgimnázium, Elemi Iskolákat (Szentgyörgy és Régibaromfivásár utca), Közvágóhíd épületeit, a Radó-házat, stb.
Irodalom:
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000
Csiszár Lajos Magyar Életrajzi Lexikon

Ref. igazgató-tanár született háromszéki Ilyefalván. Tordán a lovak elragadták, és ebből származott sérülése következtében 1843. máj. 1-én meghalt.
Mint gr. Toroczkai Miklós nevelője, Marosvásárhelyen jártán kiadta
*Haza és közönséges historia a gramatica classis számára. Marosvásárhely, 1830
*A számvetés tudománya. Röviden a falusi iskolák számára. Marosvásárhely , 1832.
Irodalom:
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 5. szám